Durvul a háború: súlyos válság felé halad a Magyar-kormány

Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.

Az alaptörvény és a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosítását javasolja az MSZP annak érdekében, hogy a parlament orvosolja azokat a jogi aggályokat, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott – jelentette ki Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján.
Mesterházy Attila elmondta: a szocialista párt alkotmánymódosító javaslata helyreállítaná Jóri András korábbi adatvédelmi biztos mandátumát, aki így 2014-ig az információs jogok országgyűlési megbízottjaként dolgozhatna. Ugyancsak kitölthetné eredeti hivatali idejét a Legfelsőbb Bíróságot az elmúlt év végéig irányító Baka András, akit a Kúria elnökévé tenne meg az MSZP-s indítvány. Az ellenzéki párt emellett kezdeményezi, hogy a bírók kinevezéséről és felmentéséről ne az Országos Bírósági Hivatal, hanem a bírákból álló Országos Bírói Tanács dönthessen. Visszavonnák továbbá az általános nyugdíjkorhatárt betöltő bírók „kényszernyugdíjazását” előíró alaptörvényi rendelkezést – tette hozzá a pártelnök.
Mesterházy arról is tájékoztatott, hogy a szocialisták előterjesztése kivenné a kétharmados törvények köréből a jegybankkal, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével összefüggő szabályozást, és eltörölné a két szervezet összevonását megalapozó, az átmeneti rendelkezések között szereplő passzust. Lehetővé tennék ugyanakkor, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank lássa el. A szocialisták ugyancsak kivennék a sarkalatos törvények hatálya alól az adó- és a nyugdíjrendszer alapvető szabályainak meghatározását. A pártelnök hangsúlyozta, hogy az MSZP alkotmánymódosító javaslata nem korlátozódik arra a három kérdésre, amelyben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött, hanem a főbíró leváltása és a stabilitási törvény ügyében megfogalmazott aggályokat is orvosolná, ezekben ugyanis sajtóhírek szerint szintén kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben.
A szocialista párt vezetője elmondta: azt várják, hogy a parlament vitassa meg, az általuk kezdeményezett jogi megoldás alkalmas-e az uniós kifogások megszüntetésére.
Arra a kérdésre, hogy mi hangzott el a parlament európai uniós nagybizottságának szerda reggeli ülésén, ahol Orbán Viktor miniszterelnök előző napi brüsszeli tárgyalásairól adott tájékoztatást, Mesterházy közölte: a kormányfő „dilemmákat fogalmazott meg”, de nem állította olyan határozottan, hogy a kormány támogatja Magyarország csatlakozását az uniós pénzügyi paktumhoz, mint keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette, örülnek, ha a miniszterelnök változtatott korábbi álláspontján, az MSZP szerint ugyanis az ország érdeke csatlakozni a kormányközi megállapodáshoz, és az is, hogy már az előkészítő tárgyalásokon érvényesíteni tudja akaratát.
Szintén kérdésre válaszolva Mesterházy Attila elmondta: Orbán Viktor brüsszeli tárgyalása az uniós vezetőkkel közelebb vitte az országot ahhoz, hogy megállapodást tudjon kötni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Megjegyezte azonban, reméli, hogy a miniszterelnök nemcsak taktikai megfontolásból lett kompromisszumkész, hanem „komolyan is gondolja, amit nemzetközi partnereinek mond”. Kitért arra is, az MSZP idővel szeretné megismerné a hiteltárgyalások részleteit, részint mert azt, hogy a legnehezebben élőkre rakjanak további terheket, nem tudják támogatni, részint mert a megállapodás hatásai túlnyúlnak a mostani parlamenti cikluson, „és 2014-től nem a Fidesz fogja vezetni az országot”.