20 év után ültek össze az MDF és az SZDSZ egykori vezetői, hogy ismét megvitassák a most újra aktuális témát, a kommunizmus bűnöseinek utólagos felelősségre vonását. Kónya Imre és Pető Iván álláspontja alig változott, előbbi „az erkölcsi világrendre”, utóbbi fontosabb feladatokra hivatkozott érvelése során.
A 20 évvel ezelőtt, 1991 őszén tartott nyilvános vitára emlékezve ült le hétfőn az MDF és az SZDSZ két egykori vezetője, Kónya Imre és Pető Iván, hogy ismét ütköztesse véleményét a kommunizmus bűnöseinek utólagos, mai felelősségre vonásáról. Akkor a tévévitára többek között az adott alkalmat, hogy a Ház elfogadta a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényt a kommunista rendszer bűnöseinek felelősségre vonásáról. Ma a kormánypártok által a parlament elé terjesztett azonos célú törvénymódosítási javaslat szolgált indokkal a találkozóra.
A beszélgetés az egykori tévéfelvétel rövidített változatának vetítésével kezdődött, melyen a felek véleményeit összegezték. Itt Kónya Imre elmondta, „a felelősöket meg kell nevezni”, „az erkölcsi világrendet helyre kell állítani”, annak érdekében, hogy a múltat lezárhassa az ország. Ezzel szemben Pető Iván úgy érvelt: a soron következő feladat nem az indulatokat elszabadító igazságtétel, hanem a demokratikus jogállam felépítése. A volt SZDSZ-es politikus hétfőn megjegyezte, az Alkotmánybíróság későbbi döntése alapján is bebizonyosodott: neki volt igaza.
Kónya Imre erre úgy reagált, a Pető Iván-féle mentalitás akadályozta meg a határozottabb rendszerváltást, e mögött pedig semmi más nem húzódott meg, csak az Antall-kormány megbuktatásának vágya. Az egykori MDF-es felhívta a figyelmet arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) rendszerváltó pártjai képtelenek voltak félretenni ellentéteiket. Emlékeztetett, egy a Zétényi-Takács-törvényjavaslathoz hasonló jogszabályt a Bundestag, az egyesült Németország törvényhozása elfogadott, a Sólyom-féle Alkotmánybíróság példaképének tekinthető német alkotmánybíróság pedig „zeneszóval” jóváhagyott.
Pető Iván szerint Magyarország nem abban egyedülálló a posztkommunista országok között, hogy itt elmaradt az igazságtétel, hanem hogy máig nem tisztázódott az ügynökkérdés. Mint mondta, az igazságtételnél sokkal fontosabb lett volna az előző rendszer működésének nyilvánossá tétele, például az ügynökügyek és a titkosszolgálatok vonatkozásában.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
„Böllérmentalitást” és érdemi vitát emleget Bod Péter Ákos az újabb elszólása után.
Hallgatásba burkolózott a tiszás jelölt.
Az első sokk, a tömeges gyász és a gyülekezetekbe és templomokba való visszatérés után váratlan fordulat állt be: konspirációkkal támadták be Kirk családját, és dúl a harc az örökségéért.
Róma új migrációs programja óriási felháborodást váltott ki: a befogadó családoknak nem jár egyetlen cent sem, miközben egy NGO 400 ezer eurót kap a „koordinációért”.
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
