A hvg.hu értesülései szerint a Fidesz legújabb választójogi koncepciójában nem csak a vesztesek után járna töredékszavazat, hanem azok után a képviselők után is, akik kimagasló eredménnyel győztek. A határon túli magyarok csak a magyarországi pártok országos listáira szavazhatnak majd az elképzelések szerint.
Új elemekkel egészítette ki a Fidesz elnöksége a párt frakciója által már megvitatott és elfogadott választójogi koncepciót a hvg.hu értesülései szerint. Ezek legfontosabb eleme, hogy az elképzelések szerint ne csak a vesztes egyéni jelöltek után járjon töredékszavazat, hanem a kimagasló eredménnyel győztes képviselő után is. Az indoklás szerint a jelenlegi rendszer nem veszi figyelembe, hogy melyik honatya mögött mennyi szavazó áll.
Az ötlet technikai részletei még nem kidolgozottak, egyelőre több verziót is felvázoltak. Az egyik verzió szerint az 50 százalék feletti győztest lehetne felülkompenzálni. Egy másik verzió szerint viszont azokat kellene így díjazni, akik egy meghatározott aránnyal - például 30-40 százalékkal - előznék meg ellenfeleiket. Felvetődött az is, hogy a pártjuk eredményét felülmúló képviselőket kellene felülkompenzálni.
A hvg.hu értesülései szerint a Fideszben az egyfordulós szisztéma és a határon túli magyarok szavazati joga is vitát váltott ki. Az oldal szerint az egyfordulós rendszer ellen Kövér László érvelt, aki szerint a Fidesznek is többször jól jött a második forduló. A hvg.hu úgy tudja, hogy ennek ellenére az elnökség eldöntötte, hogy egyfordulós rendszer lesz. Mint ahogy azt is, hogy a tervezett 200 fős parlamentben 108 egyéni hely lesz.
Az oldal úgy értesült, hogy a határon túli magyarok választójogának kérdésében Kövér László a teljes körű szavazati jog mellett kardoskodott. Ezt végül elvetették, mert az egyéni jelölteknek külön kerületeket kellene létrehozni, amit az adott országok területük felosztásaként értelmezhetnének. A határon túliak külön listaállítását pedig azért vetették el, mert az megosztaná a külhoni magyarokat, mindenki saját listát akarna állítani. Így eldőlt, hogy csak egy szavazatuk lesz, amit a magyarországi pártok listáira adhatnak le. Az is eldőlt, hogy voksukat postán adhatják majd fel, mivel sokaknak messze vannak a konzulátusok.
A hvg.hu szerint döntöttek a hazai kisebbségek kedvezményes mandátumáról is. A nemzetiségek külön listát állíthatnak majd. A kisebbségi mandátumszám kiszámolásánál pedig a legkisebb eredménnyel parlamentbe jutott képviselőre leadott szavazatszámot vehetik figyelembe. Ennek felét kell elérni ahhoz, hogy legalább egy mandátumot kaphasson egy kisebbség. Ennél kevesebb voks esetén is lehet képviselőjük, de csak korlátozott jogkörrel: például nem szavazhatna.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Tiszás tüntetés volt azelőtt a szavazókör előtt, ahol reggel Orbán Viktor miniszterelnök szavazott.
Már nem úgy van, mint régen.
1969 óta nem csökkentették a választójogi korhatárt Nagy-Britanniában.
A Blikk szerkesztői heves vitára számítottak a vezető elemző és a volt miniszterelnök-jelölt között, és ez a számításuk be is igazolódott. Deák Dániel a vita után pedig megállapította, hogy Márki-Zay egy „alternatív univerzumban” él.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
