Kövér: Emlékezni kell

„Emlékezni kell mindazokra, akik elszenvedői voltak az emberiség történetében fellelhető legostobább és legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, tévedés gyakorlati megvalósításának” - mondta Kövér a megemlékezésen. Az országgyűlés elnöke szerint az 1944-1945-ben a Délvidéken történtek a történelem egy „borzalmas, rettenetes, brutális” pillanata volt.

A politikus feltette a kérdést: miért nem tárták fel eddig az igazságot? Mert éltek, élnek még a tettesek? Miért gyalázzák meg most is a délvidéki emlékműveket? Hiszen a történelem bebizonyította, hogy az etnikai tisztogatásra nem lehet országot és hazát építeni, a gyűlölet nem teremt szabadságot - fogalmazott. Hangsúlyozta: a szocializmus és a kommunizmus távozásával Közép-Európából Magyarország és Szerbia „soha nem látott lehetőséget kapott a gondviseléstől”, hogy újjáépítse az egymáshoz vezető utakat.

1944-45-ben az egykori Jugoszláviában, a mai Bácska és Bánát, valamint a baranyai háromszög területén a bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság utasítására tömegesen kínozták meg és végezték ki a kollektív bűnösséggel vádolt magyar és német nemzetiségű lakosokat. Így álltak bosszút egyebek mellett az 1942. januári „hideg napokért”, amikor magyar katonák mintegy négyezer szerbet és zsidót gyilkoltak meg. A délvidéki magyarok közül 15-20 ezer embert gyilkoltak meg 1944-ben és 1945 elején. A Vajdaságból elüldözött magyarok száma 85 ezerre tehető.