Öt órakor, Kovács László és Pásztor Tibor belvárosi fórumának kezdetekor alig ötvenen lézengtek a Pilvax kávézóban. A főleg Steiner Pálból, mezei szocialista párttagokból és szimpatizánsokból álló közönség vodkákat, rozét és kávét rendelt, miközben a két politikus az utcán várakozott. Kár volt az italra költött pénzért: később ásványvízzel, pogácsával és kókuszreszelékes süteménnyel kínálták a potenciális szavazókat Pásztorék. A falra egy rejtélyes célú Weöres Sándor idézetet írtak: „A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.”
Csak ha a számokat nézzük
„Polgármesternek és önkormányzati képviselőnek születni kell” – adta meg az alaphangot Kovács László, hiszen rengeteg empátia kell ahhoz, hogy az embereket képviselni tudják. Figyelő szemre és fülre van szükség, így a volt külügyminiszter. A tét azonban most Kovács szerint az, hogy képesek-e az önkormányzatok ellensúlyt képezni a „kormányzati túlhatalommal” szemben – persze nem a kormány megbuktatása, hanem annak kordában tartása céljából. „Ami most nálunk az elmúlt hónapokban történt, azt Orbán Viktor előszeretettel magyarázza azzal, hogy óriási, elsöprő többség adta szavazatát a Fideszre. Csakhogy ha a számokat nézzük, ez az elsöprő többség a szavazóképes népesség egyharmada csupán! Nagyon helyesen tennék ezért, ha a három harmad érdekében kormányoznának, nem pedig a három harmad nevében beszélnének.”
Kovács László szerint a Fidesz nem volt őszinte a tavaszi parlamenti választás kampányában, ugyanis nem mondtak semmit arról, mihez kezdenének az országban. A szavazófülkés forradalomról is volt véleménye a szoci politikusnak: a forradalom a barikádokon történik, nem választásokkor. „Betonba öntötték Orbán Viktor személyes hatalmát, megszüntették a fékek és ellensúlyok rendszerét, felszámolták a demokratikus Magyarország alapköveit” – ezzel a mondattal lehet jellemezni a legjobban a Fidesz-kormány első száz napját Kovács szerint, aki humorát is megcsillantotta a nyugdíjaskorú közönség nagy örömére: „Schmitt Pál egyensúly akart lenni. Csakhogy egyensúly nem lehet, hiszen az egy állapot. De Schmitt Pál még csak állapotos sem lehet!”