Hollandiában győzedelmeskedett a józan ész, Izraelben fontos túszcsere zajlik, Ukrajna az összeomlás szélén. A Stratéga heti vendége Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt.
A műsorban elhangzott legfontosabb megállapítások:
A teljes műsor itt tekinthető meg:
Holland választások
A Geert Wilders vezette jobboldali Szabadságpárt a szavaztok 25%-val megnyerte a hollandiai választásokat. Horváth József szerint a balliberális média megpróbálta beállítani az eredményt tragédiaként. A biztonságpolitikai szakértő viszont rámutatott, szerinte
„ez a választás nem szólt másról, mint arról, hogy az emberek józan esze nem ment el.”
Horváth József szerint a leginkább migrációs kihívásokkal szembesülő országok állampolgárainak a türelme kezd elfogyni. Ezzel összefüggésben arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy a média jelentős része Izraelt már nem a terrortámadást elszenvedőként aposztrofálja, hanem a terrort végrehajtó, elnyomó államként. Meglátása szerint
az antiszemitizmus új fajtája jelent meg Európában.
Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben megjelenő bevándorlók a szakértő szerint nem fogadják el az Európa által kínált értékrendet és életformát. Úgy véli, hogy az Európában élő muszlim lakosság elítéli a terrort, viszont
négy fal között azt gondolják, az ő kultúrájuk az európai felett áll.
Izraeli túszcsere
A napokban-hetekben zajló izraeli túszcseréről elmondta, hogy a közvetítő országoknak nagyon fontos szerep jut az akció végrehajtásában. Horváth József kifejtette, hogy a terrortámadás óta Izrael egyre nehezebb helyzetbe kerül, ugyanis
„Izrael 22-es csapdájában van, ahol csak a rossz és még rosszabb közül választhat.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint Izrael fő célja az, hogy többet ne fordulhasson elő ilyen terrortámadás, szerinte Izrael állam jövőbeli létének és ellenfeleinek is üzenet lesz, hogyan cselekednek most, vagyis,
ha Izrael nem mutatja azt, hogy minden állampolgárát meg tudja védeni, és az ebbe vetett hit elpárolog, akkor Izrael legnagyobb összetartó ereje veszik el.
Háború Ukrajnában
Gerhard Schröder volt német kancellár a hetekben elmondta, hogy tavaly márciusban megvolt már a békemegállapodás az oroszok és ukránok között, de végül mégis megbukott ez a folyamat, mert az ukránok meggondolták magukat. Horváth József hozzátette, tavaly nyár elején Vlagyimir Putyin Szentpéterváron egy csúcstalálkozón az afrikai államok vezetőinek bemutatta az érintett dokumentumot. A harcok jelenlegi állásával kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy már
„a nyugati szakértők is azt mondják, hogy februárra össze fog omlani Ukrajna.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint lassan kezd elfogyni a levegő és a nyugati támogatás Ukrajna körül. Horváth József kitérve az európai parlamenti választásokra rámutatott:
a front alakulása és az orosz hadsereg eredményei is meghatározzák majd az EP-választásokat.
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a cél csak az, hogy megnehezítsék a hivatalba lépő Trump-adminisztráció helyzetét.
Az izraeli légierő a Hezbollah terrorszervezet bejrúti központját bombázta.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Orbán Viktor péntek reggel hívta meg Benjámin Netanjahut Magyarországra.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Jakab és Puzsér a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán feszült egymásnak.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő elmondta: az új Oresnyik hiperszonikus rakéta csupán figyelmeztetés volt a Nyugatnak.
