Demagógia, hogy tavaly választási osztogatás történt – REAKCIÓ Pogátsa Zoltánnal

2023. január 13. 17:06

Infláció, szankciók és energiaválság – heti hírmagyarázat, világmegfejtés és vita, ezúttal Pogátsa Zoltán közgazdásszal, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.

2023. január 13. 17:06
null

***

  • Milyen évre számíthatunk 2023-ban, könnyebb lesz, mint az előző?
  • Mi okozza a magas inflációt, mekkora ebben a nemzetközi környezet szerepe?
  • Milyen hatásuk és céljuk van az uniós szankcióknak Oroszországgal szemben?
  • Sikerült Európának leválnia az orosz gázról?
  • Mi a gond azzal, hogy liberális közgazdászok osztogatásnak nevezik a nyugdíjemelést és az szja-visszatérítést?
  • Tényleg lehasalna a magyar gazdaság EU-források nélkül?

Ezekről is értekeztünk és vitáztunk a Mandiner heti kibeszélő podcast-jában, melynek vendége ezúttal Pogátsa Zoltán közgazdász volt. Előljáróban annyit: nem mindenben értettünk egyet.

A beszélgetés itt is meghallgatható:

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tgely
2023. január 15. 14:04
Az élelmiszer árak indokolatlannak tűnő változásaihoz néhány kiegészítés Az állami intervenció (piaci beavatkozás a túltermelés és a termény/termék hiány kiegyensúlyozására, ami elsősorban időjárási kockázatokra reagál), csak akkor értelmes, ha egy állandó kereslet mellett alkalmazzuk. Az élelmiszer árstop stratégiai készletek hiányában nem logikus, mert alapanyagokat von el más termékektől, ami kínálati hiányokban megmutatkozva tovább emelheti más termékek árát, hiszen azokra a kereslet állandósága mellett kínálati hiány jön létre. A befagyasztott árú termékek kereslete ezzel párhuzamosan megnő, amiből szintén kínálati hiány alakul ki. A kettős veszteség a tényleges stratégiai készletek meg nem léte miatt az elvárt marzsokkal dolgozó kereskedelmi feldolgozói ágazatokban jelentkező szerkezeti torzulások révén tovább fokozza az inflációt, hiszen minden szereplő szeretné megtartani pozícióit, amit csak áremelésekkel tud kivitelezni, mert nem tud beszerezni vagy éppen előállítani kellő számú terméket. Az élelmiszer árstop hiánygazdaságban indokolt lehet, olyan esetben nem, ahol maga lesz hiányok okozója. Ha mégis árstop kerül bevezetésre, akkor szükséges az adott termékekből állami intervenciós készlet biztosítása, hogy az ellátás zavartalan maradhasson. A problémának van egy másik vetülete, amikor az állam kezében nincsenek finanszírozási eszközök, ezért ráterheli azt a gazdaságra. Az árstop inkább tűnik ilyen megfontolásnak, hogy a piac finanszírozza a szociális intézkedés társadalmi költségeit, mintsem állami intervenció kerüljön alkalmazásra, mivel nincsen se stratégiai készlet se forrás a beavatkozáshoz.
smarton84
2023. január 15. 11:17
Pogátsa: "Demagóg mondás, hogy a választási osztogatásra kenjük a dolgokat" Ebből lett a Mandineren: "Demagógia, hogy tavaly választási osztogatás történt" Tehát azt mondja, hogy volt választási osztogatás. Ti ezt lefordítjátok arra, hogy nem volt. Gratula!!!! Ez már tényleg a Goebbelsi szint.
Namond
2023. január 14. 13:11
Árfolyamgyengítő exportélénkítés leginkább olyan feltörekvő kelet-ázsiai nemzetgazdaságokban volt sikerrel kivitelezhető, ahol az közszükségleti cikkek - élelmiszer, ruházat, stb önellátása mellett - az exportárualapot termelő magas hozzáadott-értéket képviselő iparvállalatok nagyrészt nemzeti tulajdonban voltak a felzárkózás időszakában (Japán, Tajvan, Dél-Korea), mert ennek révén ugrásszerűen javult a szféra jövedelmezősége, tőkeképzési potenciálja, technológiai ellátottsága. A magyar nemzetgazdaság tipikusan nem ilyen, hiszen élelmiszerből, papír, textil, bőrárúból, kéziszerszámból is behozatalra szorul, a kivitele túlnyomó részét multinacionális leányvállalatok export-enklávéi termelik, amelyekben a képződő profittömeg rendszerint repatriálásra kerül a Lajtán túli vállalati központok irányába. A nemzetgazdaságunk - kormányzati hibából - szélsőségesen duális szerkezetéből adódóan e gigantikus multinacionális profitráta évről-évre alig vesz részt a magyar reálgazdaság tőkeellátottságának biztosításában, amit hazánk tőkemérlegének passzívuma és a GNI stagnálása is jelez. A magyar fiskális (kormányzati) és monetáris (MNB) vezetés azon közgazdasági iskola képviselőiből tevődik össze emberöltők óta, melynek tagjai azt vallják, hogy a nemzeti valuta minden egyes 10 százalékos gyengülése 0,3 százalékkal növeli az ároldali exportpiaci élénkítés révén a nemzeti összterméket, a GDP-t. A formailag helytálló következtetés azonban nem számol a folyamat vitathatatlan árnyoldalaival, mint amilyen az elmaradott feldolgozóipari szerkezet konzerválódása, a belföldi árszínvonal tendenciózus emelkedése, a lakossági jövedelmek és megtakarítások elinflálódása, a GNI hosszútávú csökkenése. Az állandóan exportcélokra hivatkozó árfolyamgyengítő "szakértői körök" minden jel szerint sose teszik fel maguknak a kérdést: vajon miként lehetséges, hogy a prémium minőségű gépipari, luxusipari, turizmusgazdasági termék- és szolgáltatás-exportot realizáló Svájc, Svédország, Norvégia, Dánia – amellett, hogy mindegyikük tudatosan megőrizte monetáris szuverenitását – nem az exportszerkezete olcsóságával szerzi meg a nagyvilágban külpiacait, hanem kiviteli cikkeik és turizmus-gazdaságuk élvonalbeli színvonalával. Ugyanis az olcsósággal való versenyzés középhosszú távon mindig a termelési és szolgáltatási színvonal – ezáltal pedig a jövedelmezőség, a szétosztható bruttó nemzeti jövedelem (GNI) – rovására megy. Bármennyire lelkendezik is Orbán és híve Varga pénzügyminiszter a GDP növekedése - ami csak nominális és elmarad az infláció nagyságától - okán, nem a GDP (a termék) kerül az Államkincstárba, hanem az azzal megkeresett GNI (a bevétel).
Namond
2023. január 14. 12:59
A kormány elhallgat és propagandistái segítségével hazudik. Az inflációról a kormány folyamatos 14. éve tartó folyamatos forint leértékelése és az MNB árfolyamvédelmi kötelezettségének megszegése tehet. Ezen felül a 2020 óta tartó, soha meg nem térülő célú kormányzati költések, a deviza hitelek forintban törlesztése miatti, miatti eszement pénznyomtatás, pénzkibocsájtás. Csak a maginflációnk 2022 augusztusában 16,7 % magasabb mint az uniós átlag,magasabb, mint az átlagbér emelkedése. https://www.ksh.hu/interaktiv/fogyar_radar/index.html Tavaly júniusban a 12 havi BUBOR 1,16% volt, most ugyanez az érték 13,77%, de ebben még nincs benne a kamatemelés, mert csak 0,09 százalékponttal magasabb, mint tegnap volt. A hároméves BIRS 2,14% volt tavaly júniusban, jelenleg 13,32%. A BUBOR a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb azt a kamatot jelenti, amelyen a kereskedelmi bankok egymásnak hitelt adnak rövid futamidőre, a folyó banki hitel kamatfelárának alapja, kihelyezési rátájának átlaga. A BIRS a „Budapesti Kamatswap Ügyletek” (Budapest Interest Rate Swap), vagyis az a kamatláb, amely mellett a kereskedelmi bankok egymásnak hosszú távú (egy éven túli) hiteleket nyújtanak, az adott futamidőre jegyzett kamatswap ajánlati és kínálati kamatlábak számtani középértékének benyújtását jelenti, azzal, hogy az adott futamidőre vonatkozó éves fix kamat kerül jegyzésre.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!