Demokrata vita: Sanders politikai forradalmat, Clinton egyenlőséget szeretne

A „demokratikus szocialista” Bernie Sanders és Hillary Clinton volt külügyminiszter mellett Martin O'Malley volt marylandi kormányzó, Jim Webb volt virginiai szenátor, és Lincoln Chafee volt Rhode Island-i kormányzó vett részt a demokrata elnökjelölt-aspiránsok első tévévitáján. A vitától távol maradt Joe Biden alelnök, aki a találgatások ellenére egyelőre nem jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért.

A vita részvevői alapvetően szakpolitikai kérdésekre összpontosítottak, a vetélkedés mentes volt a republikánus előválasztási összecsapások Donald Trump személyisége által meghatározott, gyakran személyeskedésbe torkolló feszültségétől. A részt vevő öt politikus, ha különböző hangsúllyal is, de alapvetően a középosztály, a dolgozó emberek védelme és az esélyegyenlőség köré építette fel belpolitikai és gazdasági üzenetét. Clinton például expozéjában arról beszélt, hogy a gazdagok túl keveset, a középosztály túl sokat adózik; míg Sanders az amerikai választási rendszer korruptságát emelte ki, amelyen változtatni szeretne.

Természetesen az email-ügy is szóba került: Clinton még külügyminiszterként magánszerverről is folytatott bizalmas levelezést. Az ügy megingatta a választók bizalmát Clintonban. A volt first lady megismételte, hogy hiba volt a saját szerveréről kommunikálni, de hangsúlyozta, energiáit inkább a szavazók számára fontos kérdésekre kívánja irányítani. A magabiztosan szereplő Clinton - aki többször is megismételte, hogy az Egyesült Államok első női elnöke akar lenni - hatalmas tapsot kapott azzal, hogy nem akart válaszolni Lincoln Chafee Rhode Island-i volt szenátornak és kormányzónak arra a felvetésére, hogy Amerika szavahihetőségét azzal lehetne helyreállítani, ha a legmagasabb erkölcsi színvonalat képviselő személyt választanák meg elnöknek.

Bernie Sanders védelmébe vette a volt külügyminisztert: leszögezte, hogy a választási kampánynak az amerikai társadalom valódi problémáiról kellene szólnia, nem pedig arról, hogy Clinton tárcavezetőként magán vagy hivatali e-mailt használt-e. Clinton nem mulasztotta el megköszönni Bernie Sanders szavait, ugyanakkor egyebek között azzal igyekezett megtörni baloldali populista elveket hirdető ellenfele lendületét, hogy rámutatott: az Egyesült Államok nem követheti a skandináv országok szociális rendszerét, amelyet a szenátor mintának tekint.

Bernie Sanders politikai forradalmat szeretne a munkásosztály javára

Az önmagát demokratikus szocialistának valló Sanders egyebek között arról beszélt, hogy nem támogatja a kapitalista rendszert. Amikor arra kérték, hogy fejtse ki bővebben az ezzel kapcsolatos álláspontját, azt mondta: „Ha a kérdés az, hogy a kaszinókapitalista folyamat részének tekintem-e magam, amelyben oly keveseknek oly sok jut, oly sokaknak pedig oly kevés, és amelyben a Wall Street mohósága és gondatlansága összezúzta ezt a gazdaságot, akkor a válasz az, hogy nem, nem tekintem.” Clinton nem mulasztotta el közbeszúrni, hogy az amerikai társadalomban kulcsfontosságú szerepet játszó kis- és a középvállalkozók tömegei is a kapitalizmus részét képezik.

Sanders politikai forradalmat sürgetett, amely a megfogalmazása szerint milliók összefogása volna annak érdekében, hogy a hatalmat a nagyvállatoktól a munkásosztályhoz irányítsák át. O'Malley arról beszélt, hogy inkább zöld forradalomra volna szükség, és megválasztása esetére azt az ígérte, hogy 2050-re Amerika már a megújuló energiaforrásokra fog támaszkodni. 

Külpolitikai kérdésekről szólva a volt külügyminiszter védelmébe vette Washingtonnak az ő hivatali ideje alatt Oroszország viszonylatában folytatott „újraindítás” politikáját, rámutatva, hogy az amerikai kormánynak több fontos kérdésben sikerült megállapodnia Dmitrij Medvegyev akkori elnökkel. Vlagyimir Putyin mostani elnök politikáját azonban elfogadhatatlannal nevezte, és azt mondta, hogy vele szemben jelentősebb amerikai szerepvállalással lépne fel Szíriában.

Bernie Sanders Clintonnak a szíriai részleges légtérzárra vonatkozó javaslatát veszélyesnek minősítette. A szenátor egyebek között arról is beszélt, hogy fegyvert csak végső esetben szabad bevetni nemzetközi konfliktusokban, amire ő szükség esetén szintén kész lenne.