„»Sajnálatos módon úgy látszik, a sportban az egyéni érdekek még mindig megelőzhetik a szakmai érdekeket. Így nem kaptam meg a lehetőséget, hogy az úszóakadémiámat elkezdhessem« – írja Instagram-oldalán Hosszú Katinka, miután nem kapott zöld utat elképzelése megvalósítására.
Nem állítom, hogy a NER tizenharmadik évében azonos időközönként és intenzitással háborodok fel bizonyos eseményeken, mint a rendszer első szakaszában, elvégre ebben a korszakban is elegendő tapasztalatot szerezhettünk már az igazság és a valóság vattacukkorrá alakításáról. Ha csak a Direkt36 által feltárt minapi ügyre tekintünk, pontosan tudjuk, hogyan hazaárulózhatna a Fidesz ellenzékben, ha arról értesülne, hogy egy szuverenitásról és magyar érdekről kiáltozó kormány a budapesti lakóövezetek közvetlen közelében engedi a kínai kommunistáknak vegyianyagelosztó-központ létrehozását úgy, hogy magyar oldalról a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter köre tűnik fel az üzletben.
A rendszer mindennapjai gazdagon telítettek ehhez hasonló, a nemzeti érdek és a patrióta fordulatokat karikírozó bizniszekkel, amelyek közös jellemzője, hogy a közösség jövőjét szomorítják, de cserébe valamelyik mindig a közösből, az államból, de sohasem ötletből, innovációból, teljesítményből vagyonosodó klán jól jár vele.
Hosszú Katinka minapi fölszólalása pedig prímán jelzi, a NER szellemisége hogyan mérgezi meg még azoknak a gondolkodását is, akik egyébként úgy nőttek fel, hogy tiszta versenyeket kellett teljesítménnyel nyerniük: ugyanonnan indultak, mint a többiek, egyszerre rajtoltak, és akkor nyertek, ha előbb értek célba, mint a többiek. Merthogy Hosszúnak és az egyéni érdeknek azért van előélete a NER-ben.”
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor