Persze, ha valakinek kell a kétezer forintos csapolt négydeci, lelke rajta

„A pesti alsó rakpart városiasításának (most ugyebár egy mezei országút, ami véletlenül egy városban van) a kulcsa három dolog: legyen mit inni, legyen hol pisilni és legyen hol szemetelni.

Az összes többi olyan dolog, amire teljesen felesleges rágörcsölni. Kb. részletkérdés az is hogy néha engedik oda az autókat vagy soha. Ha ugyanis száz méterenként csinálnak kultúrvécét, hogy a lányokat le lehessen hozni egy óránál hosszabb időre, a fiúk pedig ne hugyozzanak össze mindent, továbbá ha ugyanezen létesítményeknél korlátlanul vételezhető ivóvíz, akkor a lényeg már megvan.

A következő hogy legyen elegendő elektromos kiállás a food truck biznisznek, meg tíz lépésenként kuka, a Duna miatt ugyanis patkány lesz, ha nincs normálisan kezelve a hulladék.

Ha ezeket meglépik, akkor kb. három nyári hét után fog mindenki nézni, hogy ki volt az a hülye aki itt autózni akar, amikor épp Közép-Európa legjobb hangulatú helye jött létre, hűtőtáskából rozéfröccsöző/söröző népekkel, sétálgató nénikkel-bácsikkal, futóbiciklin randalírozó Ödönkékkel, a rakpart alsó kövein smároló párocskákkal, gitározgató elvont arcokkal.

Kötelező lehúzás nélkül, persze ha valakinek kell a kétezer forintos csapolt négydeci, lelke rajta. Lehetne ez az ellenpéldája a Rasi-turizmusnak, ami mindenütt úgy kezdődik, hogy kiosztják a helyeket hogy ki és hol kap kizárólagos jogot, hogy a lángosos bódé helyén calvadosban posírozott hódherét áruljon bálnagecihabos barnamoszat-pesztóval.

Szóval, kedves LMP ha már baszogatni akarjátok Karigerit, inkább ezzel baszogassátok: budi, csap, kuka, konnektor”.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd