„Emlékeztek még Pankotai Lili nevére? A fiatal lány ordenáré beszédével írta be magát a hazai nyilvánosság történetébe. »Teljesítménye« minden jóérzésű magyar ember előtt nyilvánvalóvá tette, hogy az oktatásban baj van, aminek nem csak a tanári bérek alacsony szintje az oka, hanem az a mélyrepülés a felnőtt társadalomban, ami megengedi, hogy a diákság képviseletében szülők és - demonstráló - tanárok bólogatása mellett ilyen trágár és nívótlan megnyilvánulás hangozhasson el egy színpadon - az oktatás reformját követelve.
Képet fest ez a szomorú történet a szülői generáció és a tanárok állapotáról ugyanúgy. Tisztelet természetesen a sok nagyszerű kivételnek! Azt hihettük, ez a feltűnési lázban égő tinilány ezzel el is süllyed (ha nem is a szégyentől, mert azt senki nem remélte), de a közéleti süllyesztőben bizonyára. Még olvashattuk, hogy az eset után püffögve elhagyta iskoláját, a pécsi ciszterci gimnáziumot, melyet sikerült vállalhatatlan magatartásával alaposan lejáratnia, ám most újra hír érkezett a kisasszonyról.
Kapaszkodjatok meg! A TASZ-szal karöltve, immár a budapesti liberális elit gimnáziumának ölelő karjaiban (Alternatív Közgazdasági Gimnázium), ahol Lili politikai aktivizmusával bizonyára sztár lehet, pert indít korábbi iskolája ellen! Azt állítja, »pszichológiai hadviselést« folytattak ellene és »hozzászoktatták őt a rendszerhez« (értsd a választáson kétharmados többséget szerzett jelenlegi politikai berendezkedéshez).
Így a provokatőr gimis lány most áldozati pózba vágja magát és felveszi a kesztyűt korábbi iskolája (a katolikus intézmény, melybe őt deklarált ateistaként is befogadták, korábbi interjúban nyilatkozta, hogy nem vallásos) és nemzete (mely nemrég döntött soha nem látott mértékű felhatalmazást adva, politikai vezetéséről) ellen.
Brávó!
Lili, aki a kulturálatlanság magasiskoláját prezentálva küzd az oktatásért, most a maga választotta provokatív aktivizmus miatt feljelenti korábbi iskoláját. A mögötte álló felnőttek - élükön a magyar oktatás reformjáért küzdő, valójában a kormányt buktatni vágyó szervezetek sokasága - pedig tapsikolnak az örömtől.
Ez a valódi szégyen.