„A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján – Auschwitz felszabadításának napján – nekünk, magyaroknak érdemes mindig felidéznünk, hogy a rettenetes tábor áldozatainak közel fele hazánk cserbenhagyott polgára volt. Elpusztításuk egyik legfájóbb sebe, szégyene nemzetünknek.
Egyrészt azért, mert súlyos emberi drámákról beszélhetünk minden egyes áldozat esetében. Micsoda megaláztatáson, szenvedésen keresztül vezetett az út a halálig Radnóti Miklósnak, Szerb Antalnak, Rejtő Jenőnek, Richter Gedeonnak, Farkas Istvánnak és a többi százezreknek!
Másrészt elvesztésük az egész magyar élet és kultúra pótolhatatlan hiányává vált. Tragikus haláluk csapást mért a polgárságra, amely réteg és életforma minden nemzet gerincoszlopa. (A következő csapást a kommunizmus jelentette, de az egy másik történet.) Félkarúvá vált a hazai gazdaság és kultúra elvesztésük miatt.
Harmadrészt erkölcsileg hatalmas tehertétel az, hogy hazájukat a végsőkig szerető, mellette száz évekre visszamenőleg harcoló, küzdő és gyakran életüket áldozó magyar zsidó családokról beszélünk, akik az utolsó pillanatig bíztak abban, hogy Magyarország meg fogja menteni őket, nem hagyja elpusztítani hűséges polgárait származásuk miatt.
Tanulsága persze számtalan akad ennek a fájdalmas történetnek. (Reménykedve abban, hogy tudunk tanulni hibáinkból és bűneinkből.) Az egyik például az, hogy soha ne engedjünk a tömeghisztériának, ne akarjunk állandóan ellenségképeket faragni. Ne higgyük el, hogy titkos összesküvések áldozatai vagyunk, hogy gonosz idegenek befurakodtak közénk, mert ártani akarnak nekünk. És legfőképpen ne gondoljuk azt, hogy az igazságot csak mi látjuk, és csak mi ismerjük az odavezető utat. Ezért elengedhetetlenül fontos a szabadság és a demokrácia.
Büszkék lehetünk arra, hogy a rendszerváltás óta egyetlen magyar kormánynak sem szerepelt az elképzelései között az antiszemitizmus. A megmaradt hazai zsidóság békében és megbecsülésben élhet itthon. Zsidóellenes ideológiát a zászlajára tűző párttal pedig komoly politikai erő nem szabad, hogy szövetséget kössön sohasem.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs