Moszkva valaki ellen mindig harcol

„Európa a II. világháború lezárulása után a kontinens szempontjából az egyik legprosperálóbb és legbékésebb időszakát élte. Bár eközben végig ott lebegett a Szovjetunió elleni konfliktus veszélye, és a kontinens két fele között vasfüggöny húzódott. A Szovjetunió összeomlásával immár elhárult az akadály Európa gazdasági integrációja útjából. A katonai kiadások szükségtelenné váltak, és az európai döntéshozók abban hittek, hogy a háborúk kora (legalábbis az európai kontinensen) immár a múlté. Ebben ugye tévedtek.

Eközben Oroszország és elődje, a Szovjetunió, egészen más pályán járt. Oroszország a II. világháború utáni évtizedekben konstans háborúban állt valakivel. A társadalom egyetlen egy évtizedig sem ismert békét.

Az orosz hadsereg alapját a sorkatonai szolgálat adja, vagyis az orosz társadalom minden része valamilyen formában megtapasztalja a háborúkat. Sorkatonák voltak azok, akik az elmúlt évtizedekben a fronton voltak a Moszkva által vívott háborúk többségében. Ebben egyedül a 2008-ban indult katonai reformok következtében a 2014-es és 2022-es ukrán háború jelentett kivételt, bár az utóbbiban a sorkatonák helyett behívott, mobilizált emberi erőt használnak (illetve most sokban fognak visszatérni a korábbi, szovjet mintájú modellhez).

• 1979-től egészen 1989-ig, több, mint tíz éven keresztül harcoltak Afganisztánban. Ez a háború mély nyomot hagyott az orosz társadalmon
• alig ócsudtak fel az afganisztáni háborúból, jött az első csecsen háború 1994-től, amely lényegében Oroszország visszavonulásával, és egy 1997-ben megkötött fegyverszünettel zárult
• a véres csecsen háború aztán második felvonásban, három évvel később folytatódott, és hivatalosan 1999-től egészen 2009-ig tartott (bár az intenzív harcok nagy része már a kétezres évek elején véget ért)
• aztán jött a 6 napos háború Grúziával 2008-ban
• majd 2014-ben a Krím félsziget megszállása, és a kelet-ukrán harcok. Ez utóbbiban bár Oroszország hivatalosan »nem vett részt«, de utólag az orosz nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői is bevallották, hogy aktív résztvevői voltak az operatív műveleteknek, a nyugati hírszerzések adatai szerint pedig 30-50.000 orosz katona volt jelen a donbaszi térségben – »önkéntes« vagy »tanácsadói« pozícióban
• aztán 2022-től Ukrajna immár nyílt megtámadása, az orosz-ukrán háború, amely azóta is tart.

Ezek alapján mondhatjuk azt is, hogy az orosz társadalom mindig militarizált dimenziókban gondolkodik, erre nevelték, hiszen évtizedek óta valakivel háború van. A háborúk közötti leghosszabb békés időszak nem haladta még meg a 7 évet, ez a valóság.

Moszkva valaki ellen mindig harcol – legyenek azok »afgán terroristák«, »csecsen szeparatisták«, »grúz nacionalisták«, »ukrán nácik« vagy »amerikai világdiktatúra«. A társadalmi gyűlölet és egyben a hatalom mögötti konszolidáció nagyon gyorsan átirányítható, és a lakosság követi, mert ebben szocializálódott, ehhez szokott. A világot fekete-fehéren látják, ahol Oroszország a bársonyos fehér, és mindenki más fekete, ellenség. Azok, akik az épp aktuális ellenségek, és azok, akik bármikor azokká válhatnak.”

Nyitókép: Bendarzsevszkij Anton Facebook-oldala