Végre bebizonyosodott, hogy Novák Katalin kijevi útja felesleges pávatánc volt

„Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta.

Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. [...] A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Hová is esik a hangsúly? Hát oda, hogy a korábbit, a hírhedt és általunk is annyiszor átkozott »nyelvtörvény«-t végül bizony csak hatályon kívül helyezték. Mondhatnánk, hogy ez semmiség. De nézzünk csak meg, hogy 2020-ban még mit mondtak:

Dmitro Kuleba emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság egyebek mellett javasolta a törvény által előírt új rendszer bevezetésének tekintetében az átmeneti időszak kitolását 2023-ig. A miniszter leszögezte, hogy a jogszabályban foglalt alapelveket Kijev nem hajlandó megváltoztatni. Kuleba felhívta a figyelmet arra: Magyarország soha, sem hivatalosan, sem informális tárgyalásokon, sem nyilatkozatokban nem kifogásolta azt, hogy a magyar nemzetiségű ukrán állampolgároknak beszélniük kell az államnyelvet, azaz az ukránt.”

Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner