Jobb fazonja, látszólagos hitelessége miatt könnyebben fogadja el a néző, hogy a valóságot látja, de azért az Oszkár-jelölés, ahogy mondani szokták, tréfának túl erős.
„A játékfilm varázsa, hogy a néző, bár tudja, hogy komponált sztorit lát, valamilyen mértékig valóságnak képzeli azt, különben aligha élné át érzelmileg. Ez az effektus működik az »igazi« embereket megidéző alkotásoknál is, azzal a különbséggel, hogy ha a film elfogadható minőségű, hitelesnek tetsző, a legtöbben a mozi után is hiszik, amit láttak, az a valóság hű tükre. Persze az átlagnéző nem tudja, mi az, ami tény, ami a valóság kis módosítása, és ami teljes mértékig fikció, ezen belül, akár a látottak szerint is történhetett volna, vagy teljesen a fantázia szüleménye.
A Blokád című, névleg a taxisblokádról készült film az agitprop Elk*rtukkal összevetve más minőség. Jobb fazonja, látszólagos hitelessége miatt könnyebben fogadja el a néző, hogy a valóságot látja, de azért az Oszkár-jelölés, ahogy mondani szokták, tréfának túl erős. A másfél milliárdos kiemelt állami támogatásból, valójában Antall József emlékének szépítésére készített, személyét jócskán megemelő, remek színészi alakításokkal, ügyesen felépített munka, jórészt Kónya Imre 2019-ben megjelent könyvére épül (Antall József közelről, Kortárs Kiadó).
A film szerint a taxisblokádot kiváltó benzináremelés egyik legfőbb oka, Irak Kuvait elleni agressziójának világpiaci következményei mellett, hogy az oroszok elzárták az olajvezeték csapját. A néző aligha érti félre: ez Antall bátor és kemény moszkvai fellépésének megtorlása. Valójában a blokád idején akadozott ugyan a vezeték működése, szándéktalanul, de elzárás nem történt. A két esemény, a moszkvai út és az áremelés között eltelt négy hónap miatt logikátlan is a film beállítása. Egyébként, ha a bemutatott változat igaz lett volna, az éppen Göncz filmbeli óvatosságát igazolná, mellékesen az meg egyenesen viccesre sikeredett, hogy Antall, elveket követ, ezért hátrányokat is kockáztat, ő a mai »Brüsszel«, míg Göncz, a hátrányoktól félve, az elveket feladva Orbán előképe lenne – de ki vesz észre ilyesmit egy film sodrásában.
Nyilván értelmetlen minden jelenetet összevetni a valósággal, de néhányra azért érdemes kitérni. Nincs köze a tényekhez annak a beállításnak, hogy a blokád első napján a taxisok már majdnem megállapodtak a kormánnyal, amikor Göncz nyilatkozata, miszerint a kormány függessze fel az áremelést, a blokádozók menjenek haza, kerüljön az Országgyűlés elé a benzinár ügye, szétverte a gyors befejezés lehetőségét. A kormány, az MDF ugyanis Göncz nyilatkozatáig kérlelhetetlenül azt képviselte, hogy a blokád jogellenes, nincs kompromisszum. Göncz »békepárti« megszólalása és az elnöki pozíció alkotmányos határait feszegető, mert a kormány kompetenciáját érintő fellépése éppen erre és a blokád minden eszközzel történő felszámolásával fenyegető kormánynyilatkozatra reagált. A film sok logikátlan mozzanata közül az egyik egyébként éppen az, hogy miközben Göncz fellépését kívánják rosszindulatúan beállítani, a hidak megtisztítására alkalmas katonai felvonulás bemutatásával/kitalálásával éppen indokoltságát támasztják alá. Ha a jogellenesnek tartott demonstrációt a látott katonai erővel felszámolják, ahhoz képest a 2006-os rendőri fellépés babazsúr lett volna. Mellesleg mintha a film arra építene, a nézőnek nem ugrik be a 2006-os megmozdulások, Orbán parlament előtti 2007-es kordonbontása és a blokád analógiája. Vagy lehet, hogy az alkotók sem vették ezt észre?”
Nyitókép: YouTube
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A Karmelitában szólalkozott össze Magyar Péter és Havasi Bertalan, utóbbi már közben azt is bejelentette, Orbán Viktor sajtófőnökeként folytatja.
Az előző kormány beavatkozásainak köszönhetően kiváló alapokról indulhatnak Magyar Péterék.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
„Az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye: léte nemzeti ügy, jövője pedig közös felelősségünk.”
Horváth Levente Kína-szakértő, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője szerint a világgazdaság mellett a világpolitika súlypontja is egyre látványosabban Kelet felé tolódik.
