„És ekkor jött Vadon Jani, és ilyeneket kérdezett a gyerektől többek között: Tudod-e, hogy én vagyok az Isten? Si, senor ! Ez különösen jól veszi ki magát akkor egy ilyen fehér, nulla, senkiházi alak az kérdezi egy bennszülöttől, hogy tudod-e, hogy én vagyok az Isten? Aztán azt is megkérdezték a gyerektől: Tudod-e, hogy én vagyok az apád ? Igen, uram! Jött a válasz. Ha-ha-ha. Kvázi lek…rvázták a gyerek anyját, akinek minderről fogalma sem volt.
Meggyőződésem, hogy 25 éve az ilyen alakok és ez a színvonalú úgynevezett kereskedelmi televíziózás permanens bűncselekményt követ el. Permanens bűncselekményt követ el egy egész társadalom ellen, amikor is elhitetik ezzel a társadalommal – és most már a második generáció nő fel így –, hogy kétszáz szavas szókincsű, fogalmatlan, ostoba, semmi emberek a celebek. Mindenki rájuk akar hasonlítani, ők a sztárok, továbbá azt gondolják, hogy ha ugyanilyen embereket, nehéz sorban lévő embereket nyilvánosan megaláznak, az remek szórakozás.
Nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés, még mit tudnak csinálni, azt viszont tudom, hogy ennek előbb-utóbb – de inkább előbb – véget kell vetni. Ha nem akarjuk, hogy végképp megrohadjon a társadalom szellemileg és lelkileg, akkor ezt a fajta televíziózást és az ilyen típusú celebeket, az ilyen típusú műsorvezetőket egész egyszerűen el kell takarítani.”