Oroszország energetikai háború mellett kötelezte el magát

„A magyar kormányzati kommunikációban állandóan helyet kap, hogy elhibázott az Európai Uniós szankciós-politika. Valóban az?

– Nézze, sokféle szankció van. Egyes szankciók, amelyek például a Putyint támogató oligarchák ellen, a technológia transzfer ellen, elsősorban az orosz katonai technológia ellen irányulnak, azok a szankciók egyértelműen jók. Mert azt a rendszert büntetik, amely ezt a háborút elindította, illetve azt az eszközt, ami A Kreml parancsait végrehajtja: az orosz hadsereget. Most már talán már mindenki látja, hogy ez a háború orosz részről nem csak indokolhatatlan – de Oroszország katonai gyengeségei miatt még – az orosz elit szempontjából is egy rendkívüli módon elhibázott lépés volt. Oroszországnak a háború rendkívül sokat fog még ártani, és ez teljesen megérdemelt. Persze azt látni kell, hogy a technológiai, illetve a rezsim támogatóit érintő szankciók csak hosszabb távon hathatnak Oroszországra. Azaz a retorziók egy jelentős része helyes, de a háborút nem állítják meg. Az európai szankciók, akár EU szintűek, akár tagállamiak, az energiahordozókkal kapcsolatban viszont kontraproduktívak, egy-két éves távlatban biztosan többet ártanak Európának, mint Oroszországnak, így helytelenek.

Akkor az energiát érintő szankciós csomagok nem ártanak Oroszországnak?

De igen, csak meg kell nézni, hogy mindez a következő egy-két évben kinek árt többet? Az európai országok támogatják Ukrajnát gazdasági és katonai eszközökkel. Azt azonban látni kell, hogyha az európai országok saját gazdasága mély válságba kerül, akkor Ukrajnát sem tudják annyira támogatni, mint ahogy szeretnék. Ha ezt a kérdést így nézzük, akkor az energetikai szankciók Ukrajnának is többet ártanak a következő néhány évben, mint Oroszországnak. Ezt mintha nem vette volna észre több európai nagyhatalom döntéshozója, illetve maguk az ukránok sem, holott leginkább az ő bőrükre megy a játék.

Látszik, hogy nagyon jelentős energiaválság elé nézünk, de milyen is lehet ez a tél?

Jósolni nem lehet. Lehet olyan meleg a tél, mint az előző. De ha igazán kemény tél lesz, akkor annak nagyon súlyos következményei lesznek az európai gazdaságra. Olyanok is, amely a lakosságot is közvetlenül érinthetik, nem csak a vállalatokat. Egyelőre nehéz bármilyen forgatókönyvet felvázolni, mert tényleg az a döntő, mennyire lesz hideg a tél. Különösen kell figyelni Németországra, mert az évtizedes elhibázott energiapolitika miatt nagyon sebezhető az ország. Előfordulhat, hogy gazdasági üzemek egész sorát kell majd leállítani, amely beláthatatlan következményekkel járthat egész Európára nézve. Ha hideg lesz a tél, akkor biztosan nem lesz elég a gáz, hiszen ma már lassan alig van Európai Uniós állam, amely orosz gázt kapna, az LNG piac pedig nem tudja kielégíteni az igényeket. Ráadásul tél lesz jövőre is, orosz gáz nélkül a 2023-24-es tél is probléma lehet.”

Nyitókép: Facebook