Annyit biztosan állíthatunk, hogy mostanra már nem elképzelhetetlen, mert azzal, hogy az erőit kizárólag a Donbászra összpontosította, végül képes lehet ezt a régiót az ellenőrzése alá vonni. A háború céljaként sokkal gyakrabban jelölte meg ezt, mint egész Ukrajna leigázását. Ha az orosz elnök holnap úgy döntene, hogy a becsvágyát az ottani két nagy megyére és azokra a területekre korlátozza, amelyeket már megszerzett, akkor nem kellene meghátrálnia és megszégyenülnie, de ne áltassuk magunkat: a Donbász meghódítása után ugyanilyen könnyen gondolhatná azt is, hogy végre neki kedvez a hadiszerencse, ezért vonulhat tovább Kijev felé.
Olyan erős kísértésbe esne, hogy a demokráciáknak már csak ezért is még gyorsabban még több tankot, lőszert és légvédelmi eszközt kell szállítaniuk Ukrajnába.
Nem szabad hagyni, hogy Vlagyimir Putyinnak kétségei legyenek a nyugati országok eltökéltsége felől, hogy nem engedik bekebelezni Ukrajnát.