Az új évszázad mérkőzése

„2013 októbere volt, ahogy a lelkes szurkoló mindig, ezúttal is úgy ült le meccset nézni, hogy reménykedett. Mondhatnék közhelyeket. A labda gömbölyű, a meccs 90 percig tart, egy mérkőzésen bárki nyerhet és a többi. Kilenc évvel ezelőtt is ugyanazzal a lelkesedéssel ültem le a magyar válogatottnak szurkolni, mint mindig. Aztán olyan dolog történt, amire soha nem gondoltam volna. 8:1-re kikaptunk Hollandiától.

Ez csak egyetlen példa, de sajnos nagyon sokat tudnék még mondani gyerek- vagy fiatalabb koromból, amikor óriási vereséget szenvedett a magyar válogatott. Volt ideje kialakulni annak a frázisnak, amely úgy szól, hogy a „magyar foci rossz”. Az már más dolog, hogy egy igazi drukker az jóban és rosszban is a csapata mellett áll, de igazi szurkolóból kevesebb van, mint vereség esetén fröcsögőből vagy győzelemkor ünneplőből.

Az elmúlt évtizedben a magyar futballba rengeteg pénz, munka és szakértelem érkezett. Most kitérhetnék külön az NB1-re is, hiszen a magyar bajnokság is látványos fejlődésen ment és megy a mai napig keresztül, elég csak a klubcsapataink nemzetközi sikereire gondolni, de maradnék a válogatottnál.

Akadémiák és stadionok épültek, amelyek néhol ugyan szitokszónak számítanak, de mindenkinek meg kell értenie, hogy megfelelő körülmények, infrastruktúra nélkül a mai világban képtelenség sikeresnek lenni. A nagy kluboknak olyan edzőközpontjaik vannak, amelyeket elképzelni is nehéz. És bizony a pályán azokkal a játékosokkal kell felvenni a versenyt, akik ilyen helyeken készülnek.”

Nyitókép: Adrian Dennis / AFP