Zelenszkij nagyapja és Putyin apja ugyanabban a Vörös Hadseregben szolgált.
„A Szovjetunió valóban emberfeletti áldozatokat hozott a náci Németország legyőzéséért, több mint húszmillió polgára esett a háború áldozatául. Ez közel százszorosa az amerikai háborús áldozatoknak. A világháború menete Sztálingrádnál fordult meg, és a kelet-európai zsidóságot a Vörös Hadsereg mentette meg a teljes kiirtástól. Ezek alapvető történelmi tények, és az oroszoknak igazuk van abban, hogy a mai nyugati (és közép-európai) köztudatban elhalványult e hőstettek emléke. De a felszabadítóként érkező szovjet csapatok nyomában nem a szabadság, hanem egy új diktatúra érkezett, s ezt nehéz lenne elfelejteni.
Az orosz–ukrán háború etnikai és területi okait a külvilág akkor is megérti, ha nem fogadja el őket az invázió jogos okaként. Szeparatista törekvések másutt is vannak, Koszovó esetében a Nyugat is azonosul velük. Annál érthetetlenebb a külvilág számára az a heves nácizás és neonácizás, amellyel az oroszok és ukránok egymást gyalázzák. Annak ellenére, hogy Zelenszkij nagyapja és Putyin apja ugyanabban a Vörös Hadseregben szolgált, és mindkettejük családjából többeket megöltek a nácik, hasonlóan sok millió más szovjet emberhez. Tény, hogy a német megszállókkal sok ukrán együttműködött, jórészt a sztálini elnyomás reakciójaként, de azért számos orosz kollaboráns is akadt.
A kölcsönös nácizás azért tud működni, mert a második világháború emléke az egykori szovjetunió európai utódállamaiban ma is sokkal elevenebben él, mint nyugatabbra, és máig felhasználható a politikai vitákban.
Ukrajna célja az egységes nemzetállam megteremtése a kisebbségek kulturális elnyomása árán is, aminek egyik eszköze a »moszkoviták« démonizálása a Szovjetunió bűnös múltjára hivatkozva. A másik oldalon a putyini politikai a második világháborús győzelmet az orosz történelem diadalmas fejezeteként ünnepli, és legfeljebb lábjegyzetben szól a »testvérnépek« hozzájárulásáról a diadalhoz. Mivel sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincs nyugati értelemben vett, bejáratott ideológiája, a második világháború értelmezése ma is politikai eszköz lehet egymás lebunkózására.”
Nyitókép: Orosz katonák a győzelem napi díszszemlére próbálnak a szentpétervári Dvorcovaja téren 2022. április 26-án. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
MTI/AP/Dmitrij Loveckij
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Az olasz miniszterelnök elmondta, hogy nem akarják „sorsára hagyni Ukrajnát az utóbbi évek legnehezebb szakaszában”, ugyanakkor a rendkívül összetett tárgyalási folyamat nem vonatkoztathat el Oroszország akaratától.
A Le Point szerint a francia agrárium válságát valójában a kormány és Ukrajna okozza.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
