Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Zelenszkij nagyapja és Putyin apja ugyanabban a Vörös Hadseregben szolgált.
„A Szovjetunió valóban emberfeletti áldozatokat hozott a náci Németország legyőzéséért, több mint húszmillió polgára esett a háború áldozatául. Ez közel százszorosa az amerikai háborús áldozatoknak. A világháború menete Sztálingrádnál fordult meg, és a kelet-európai zsidóságot a Vörös Hadsereg mentette meg a teljes kiirtástól. Ezek alapvető történelmi tények, és az oroszoknak igazuk van abban, hogy a mai nyugati (és közép-európai) köztudatban elhalványult e hőstettek emléke. De a felszabadítóként érkező szovjet csapatok nyomában nem a szabadság, hanem egy új diktatúra érkezett, s ezt nehéz lenne elfelejteni.
Az orosz–ukrán háború etnikai és területi okait a külvilág akkor is megérti, ha nem fogadja el őket az invázió jogos okaként. Szeparatista törekvések másutt is vannak, Koszovó esetében a Nyugat is azonosul velük. Annál érthetetlenebb a külvilág számára az a heves nácizás és neonácizás, amellyel az oroszok és ukránok egymást gyalázzák. Annak ellenére, hogy Zelenszkij nagyapja és Putyin apja ugyanabban a Vörös Hadseregben szolgált, és mindkettejük családjából többeket megöltek a nácik, hasonlóan sok millió más szovjet emberhez. Tény, hogy a német megszállókkal sok ukrán együttműködött, jórészt a sztálini elnyomás reakciójaként, de azért számos orosz kollaboráns is akadt.
A kölcsönös nácizás azért tud működni, mert a második világháború emléke az egykori szovjetunió európai utódállamaiban ma is sokkal elevenebben él, mint nyugatabbra, és máig felhasználható a politikai vitákban.
Ukrajna célja az egységes nemzetállam megteremtése a kisebbségek kulturális elnyomása árán is, aminek egyik eszköze a »moszkoviták« démonizálása a Szovjetunió bűnös múltjára hivatkozva. A másik oldalon a putyini politikai a második világháborús győzelmet az orosz történelem diadalmas fejezeteként ünnepli, és legfeljebb lábjegyzetben szól a »testvérnépek« hozzájárulásáról a diadalhoz. Mivel sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincs nyugati értelemben vett, bejáratott ideológiája, a második világháború értelmezése ma is politikai eszköz lehet egymás lebunkózására.”
Nyitókép: Orosz katonák a győzelem napi díszszemlére próbálnak a szentpétervári Dvorcovaja téren 2022. április 26-án. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
MTI/AP/Dmitrij Loveckij