Bayer Zsolt: Magyar Péter nem sajátíthatja ki az ’56-os lyukas zászlót
A POFOSZ a legerélyesebben tiltakozik a nemzeti jelkép pártpolitikai célokra való felhasználása ellen.
Aldous Huxley szép új világát teljesíti be Joe Mathews „professzor” Amerikában.
„Die ganze Scheiße kommt zurück… Hát visszajött. Az egész sz…r. Vagy el se ment soha? Nincs hova visszajönnie, mert nem tud elmenni sehova? Hiszen mi magunk vagyunk a ganze Scheiße?
Huxley-t olvasgatom mostanában, megint, gyakran. Az Előadások az emberről című kötetet. Engedjenek meg elöljáróban egy idézetet tőle – az első világháború után ezt írta:
»Tartok tőle, hogy mindez az amerikai világuralom kialakulásának elkerülhetetlen felgyorsulását eredményezi majd. […] Mindnyájan gyarmatok leszünk. És Európa megszűnik Európa lenni.«
Ez az elkeserítő Huxley-jóslat zakatolt a fejemben, amikor ezt olvastam:
»Amerikai professzor: Akinek háza van, cseréljen gyereket a hajléktalanokkal!«
Azért, amikor ilyesmit olvas az ember, aki még a Gutenberg-galaxisban töltötte életének legfogékonyabb részét, nos, olyankor megveregeti saját vállát, hogy »látod, ebben is igazad volt«, másrészt átjárja a pokoli rémület. De nem attól és nem azért, amitől és amiért elsőre bárki gondolná, hanem valami másért. De erről majd később…
Nézzük először a »professzort«. A cikk ezt írja róla:
»Joe Mathews az Arizonai Állami Egyetem Közügyek Iskolájának professzora. Az ASU Társadalmi Kohéziós Központjának munkatársa, valamint társelnöke a Modern Közvetlen Demokrácia Globális Fórumának, amely a népszavazással, valamint a demokrácia új formáival foglalkozó akadémikusokat, újságírókat és aktivistákat tömörít. Számos szociológiai témájú írás szerzője, amelyből most a San Francisco Chronicle-nek írt cikkét szemlézzük.«
Szóval »közügyek iskolája«, »társadalmi kohéziós központ«, »közvetlen demokrácia« – blablabla, a jó öreg Joe is csak ugyanannak a bullshitnek része, amely… Amely? Mit is csinál? Van erre valami egzakt válaszunk?”
Nyitókép: Ficsor Márton