A globális progresszív hálózatoknak az az érdekük, hogy lehetőleg globális méretekben sikerüljön a társadalmakat szétverni, tehát meggyengíteni minden természetes közösséget. Interjú.
„Schiffer Andrással, jogásszal, volt országgyűlési képviselővel beszélgettünk a hazai és nemzetközi politikai helyzetről. Schiffer szerint le lehet váltani Orbán-kormányt, de egyelőre az O1G koalíción kívüli pártoknak több mondanivalója van.
Mi lenne a három legfontosabb dolog, ha új kormány lesz a 2022-es választás után?
Schiffer András: Először is egy kőkemény, abszolút földbirtok-maximum. Érdekes lesz látni, amint majd a Márki-Zay kormány Raskó Györggyel hajtatja ezt végre. Kettő: a luxusvagyonokra kivetett extra adó. Ezt én úgy képzelném el, hogy nem pusztán a túlfogyasztásra, a luxusvagyonra szól, hanem azokat a cégeket, akik az elmúlt években úgy termeltek extraprofit, hogy agyonnyerték magukat állami pályázatokon, azoknak a nyereségét szintén egy extraadót illesse. Nem hadonászni kell mindenféle jogállam-ellenes elszámoltatási fenyegetésekkel, hanem igazságot kell tenni a létező keretek között. Az abszolút földbirtok maximummal illetve az állami pályázatokon szerzett extraprofit és a luxus vagyon megadóztatásával szerintem igazságot lehetne tenni. Három: azonnal felülvizsgálnám az összes multinacionális cégnek adott adó- és egyéb szabályozási kedvezményt, amit az elmúlt években az Orbán-Szijjártó kormány tett nekik.
Ha nem lesz kormányváltás, akkor szerinted hogyan lehet 2026 ban előrejutni? Illetve mi legyen ezzel a garnitúrával? Kell új politikai erő? Hogyan lehet megdönteni a NER-t?
SA: Egyrészt folyamatosan az elmúlt nyolc évben azt hallgatom, hogy ha most nem bukik meg Orbán Viktor, akkor eljön az Armageddon. Az Armageddon egyelőre késlekedik, csak a covid van itt, meg a lezárások. Nekem eléggé egyértelmű volt a véleményem és a stratégiám ebben a kérdésben. A XXI. században a populista jobboldallal szemben egy rendszerkritikus, szuverenitás-párti baloldali erőnek kellene ki növekednie. Azalatt a hat év alatt, amíg parlamenti politikus voltam, addig is én a kinövekedés stratégiáját tartottam célravezetőnek. Ez, ugye
Leváltani és utána pedig stabilan kormányozni csak egy kinövekedett ellenerő tud. Nem hiszek abban, hogy sikeresen össze lehet kutyulni különböző morzsalékokat. Nem zárom ki a kormányváltás természetesen 22-ben, de az is jórészt a világjárványnak és a kormány már az emberek tűrőképességet feszegető pofátlanságainak lesz köszönhető. Ebbe a szedett-vedett O1G koalícióba nem látom bele azt, hogy stabilan fog tudni kormányozni. Amikor kinövekedésről beszélek, akkor arra gondolok hogy van a Fidesszel szemben egy erő, amelyik hasonlóan koherens,egy koherens ellen-ajánlatot tevő erő , amely választókat egyaránt tud a mai ellenzék és a mai kormánypárt táborából is toborozni. Ezt nevezem kinövekedésnek. Nem ezt a stratégiát folytatja ma az ellenzék. A kormányváltást nem zárom ki. Azt viszont kizárom, hogy egy teljesen »azonosíthatatlan repülő tárgy«, amit ráadásul egy ilyen neoliberális szósszal öntenek nyakon, az stabil kormányzást eredményezhet.
Elméleti síkon szükség lehet közjogi reformokra? A parlamenti küszöb bejutásának megváltoztatására? Vagy egyáltalán mi legyen az alaptörvénnyel?
SA: A parlamenti küszöböt én is leszállítanám 4%-ra. De jelzem, nem a parlamenti küszöb a legnagyobb probléma az egész közjogi rendszerrel. És mint parlamenten kívüli pártnak, az Iszomnak saját tapasztalatból mondom: nagyon nem ajánlom, hogy a parlamenti küszöbbel foglalkozzon, mert az a saját gyengeségének és kicsinységének beismerése. A jogállamiság súlyos sérelmeket szenvedett az elmúlt 11 évben. Viszont bármilyen furcsa, hogy az Alaptörvény textúrájának egyébként nagy részével nem hogy nincsen probléma, hanem bizonyos pontokon jobb is mint az előző alkotmány. Nekem a legsúlyosabb tétel az Alaptörvényben és magában a közjogi struktúrában az az önálló szabályozó szervek léte. A demokratikus legitimációval rendelkező mindenkori kormánytól el lehet vonni komplett közigazgatási szabályozási kompetenciákat és oda lehet rakni élére 9 évre valakit. Nem véletlen, hogy erről hallgat az ellenzék is, hiszen ez egy globális trend és nekik minden trendi, ami globális. A »művelt nyugaton« is azt látni, hogy ezek a kormányzatról leszakított önálló életre kelt úgynevezett »független intézmények« a globális nagytőkének lesznek a játékszerei. Magyarországon pedig egyelőre Orbán mélyállamát erősítik egy esetleges kormányváltás után. Én az önálló szabályozó szerveknek mennék neki elsőként. Az Alkotmánybíróságnak az elvett jogköreit visszaadnám és újra meg kell nyitni a lehetőséget hogy minden állampolgár fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Előírnám azt, hogy főbírónak csak hosszú pulpituson eltöltött pályafutás után lehessen kinevezni valakit. A jogállam helyreállítását csak jogállami keretek között tudom elképzelni.
Tehát feles törvénnyel nem lehet?
SA: Ez egy agyrém! Felhívnám a figyelmeteket, hogy Vörös Imrének – az egykor szebb napokat látott alkotmánybírának – az esszéje a feles alkotmányozásról 2012-es. Na, most azok akik most handabandáznak a feles alkotmányozásról nem álltak akkor Vörös Imre javaslata mögé. Sőt, nemcsak hogy nem álltak a javaslat mögé, hanem elfogadták azokat a közjogi kereteket, amit ma érvényteleníteni akarnak! Elindultak a választásokon, felvették a suskát, elfogadták azt, hogy kizárólag a NER szabályai szerint tudnak frakciót alakítani, elindultak önkormányzati választásokon, felvették a párt támogatásokat és kampánytámogatásokat. Volt, aki a Vörös-tanulmányt követően még helyi Fidesz-frakcióban üldögélt, s volt aki még Hollik-sajtótájékoztatón volt biodíszlet. Majd eljött 2019 és hirtelen felfedezték maguknak Vörös Imre 7 évvel ezelőtt írt esszéjét. Én az ilyen véletlenekben nem hiszek. Hirtelen ez akkor lesz vezértéma az O1G koalíció oldalán, amikor látjuk, hogy az egész térségben destabilizáció zajlik, ami nem érdeke sem a kelet-közép európai népeknek, sem az Európai Uniónak. Ne legyen illúziónk: hogy ha kormányváltás van ezzel a hangulatkeltéssel olyan nyomást helyez magára a leendő új kormánykoalíció, hogy végre kell hajtaniuk ezt a feles alkotmányozást! Viszont, ha végrehajtják, annak beláthatatlan következményei lesznek közjogilag is.
És még hogy ha ezt meg is ússza a Márki Zay- kormány, akkor 2022 után következik 2026. Mi történik akkor, hogyha 2026-ban viszont visszatér a Fidesz? Akkor újra elölről kezdjük a közjogi szerkezet felforgatását? Ebbe Magyarország fog bele pusztulni.
Az USA-nak és Nyugat-Európának mi a baja az Orbán-kormánnyal? Hiszen látjuk a multiknak kiszórt elképzelhetetlen nagy kedvezményeket, elképesztő alacsony a társasági adó… Mi a probléma velünk?
SA: Azt világosan és őszintén ki kell mondani hogy a kelet és nyugat nagy urainak, tehát az USÁ-nak, Oroszországnak és Kínának nem érdeke egy stabil Európa. Sőt, tovább megyek! Ezeknek a nagyhatalmaknak az az érdekük, hogy pont a pufferzónában bizonytalanság legyen. Csak arra tudok gondolni, hogy a lengyel-fehérorosz határon. Amerikának és Oroszországnak és Kínának is az érdekeit szolgálja a kelet-közép európai bizonytalanság. Én egyre kevésbé beszélnék állami érdekekről, sokkal inkább arról van szó, hogy különböző nagytőkés érdekekre épülő globális hálózatok azok, amelyek a demokratikus kormányokat mozgatják.
legyen az bal- vagy jobboldali. A globális progresszív hálózatoknak az az érdekük, hogy lehetőleg globális méretekben sikerüljön a társadalmakat szétverni, tehát meggyengíteni minden természetes közösséget. Tessék észrevenni ,a társadalmak szétverése a bármiféle értelemben vett munkásmozgalom lehetőségét is elveszi! Ezért nincs miért a létező baloldalnak egy gyékényen árulnia a globális progresszív hálózatokkal. A globális politika ma egy progresszív és egy populista jobboldal szorításában vergődik. Ha sikerül relativizálni mindent, ami az ember önazonosságához hozzátartozik, akkor gyakorlatilag az egész emberiség játékszer lesz egy hatalmas fogyasztó gépezetben. És a különböző nagy cégek a platformszolgáltatókon keresztül azt csinálnak a kulturális és politikai ízlésünkkel, amit akarnak.”
Borítókép: Földházi Árpád
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Iráni drón támadott meg egy hajót, pár nappal a szoros megnyitását meghirdető megállapodás után.
A volt miniszterelnök a költözéséről és a terveiről is beszélt az Indexnek adott interjújában.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
