„Az Európai Unió felcsútizálása vagy Felcsút európaizálása – ez itt a kérdés; »a világ esze épp Azerbajdzsánnal vagy Kínával akar közös államot, vagy épp az Európai Uniót akarja felcsútizálni«– említi szarkasztikusan Parti Nagy Lajos múlt heti interjújában.
Megbukott kísérlet
Nem nagy merészség tőlem, ha kijelentem, hogy az évtizedes nagy felcsútizálási kísérlet megbukott. Orbán Viktornak nem sikerült a maga képére formálnia Európát. A novemberi helyzet éppen azt példázza, hogyan érnek néhány hét, nap alatt véget a Boriszov-, Babiš-korszakok. Kellettek erős külső lökések az összeomlásokhoz, de látjuk a választói akaratot: a voksolók mindenütt középre tartó, kormányképes, Nyugat-barát országot akarnak maguknak. Részesei és nem szétszaggatói szeretnének lenni a közös európai szövedéknek, konszenzust, biztonságot és nyugalmat kívánnak, nem konfliktust, kiszámíthatatlanságot és nyugtalanságot.
Az Orbán-kampány nem mérsékelt, hanem szélsőséges irányba menetel. Nem a közép, hanem a szélek szavazóit szeretné begyűjteni. Nem véletlen, hogy a Fidesz kongresszusa a harciasság, a negatív kampány kongresszusa volt, ahol nem volt helye a mérsékelteknek. Ha a világot, Európát, sőt, már Budapestet sem sikerült felcsútizálni, a vidék azért a miénk. Mi maradunk, mi lopunk, folytatódik a rendszer – ez az üzenet.
A Nagy Járvánnyal szemben
A Nagy Járvánnyal szemben Orbán tehetetlen. Rádióbeszédében erősen beleállt az oltásharcba: beoltatod magad vagy meghalsz! A magyarországi 60, és a székelyföldi 30 százalékos oltottsági arány az orbáni oltási kampány bukása. Képtelen mozgósítani híveit, nem hallgatnak rá, fütyülnek a szavaira. Nincs hozzá mersze, hogy kötelezzen, a halállal való üres fenyegetése nem hat a vírus- és vakcinatagadókra. Mivel személyesen és egész rendszerében embertelen és érzéketlen, egyáltalán nem törődött és törődik se a halottakkal, se a betegekkel, nem mutatott és mutat példát a védekezésre, az együttérzésre, a szolidaritásra, ezért az egész járványkezelése hiteltelen. Magatartásából egyértelműen sugárzik: nem anyánkért és apánkért, vagy értünk aggódik, hanem magáért. A választási kampányáért, amelyben rosszul mutatnak a halottak.”
Nyitókép: MTI / Kovács Attila