Ami most következik a német választás után, az a féktelen birodalmi gőg korszaka lesz.
Olaf Scholz örül. Nem látszik rajta – soha nem látszik rajta semmi –, de örül. Úgy néz ki, megnyerte a 2021-es német Angela Merkel-hasonmásverseny közönségszavazását.
Scholz azzal érte el ezt az eredményt, hogy változást ígért a németeknek, ami már önmagában is röhej. Egy olyan zombipártnak kellene elhoznia a változást Németországba, mint az SPD? És épp egy olyan jelöltnek, mint Scholz?
A párt az elmúlt tíz évben nem sokra volt képes azon kívül, hogy módszeresen kinyírta magát: épkézláb politikusaikat lassanként kicsinálták, szavazótáboruk szétmorzsolódására pedig jóformán csak a gendersemleges nyelvhasználat forszírozásával tudtak reagálni az „elvtársak”.
miközben a mögötte álló párt olyan tempóban tolódik a balszélre, hogy annak láttán Pintér Attila is elismerően csettintene.
Savanyú a szőlő Angela Merkel kijelölt Angela Merkel-dublőrénél is. Armin Laschet és a kereszténydemokraták legfeljebb csak annak örülhetnek, hogy a szavazófülkékben valamivel jobb eredményt sikerült elérniük, mint amilyet a közvélemény-kutatók eredetileg jósoltak nekik. Az, hogy Laschet miniszterelnökként egyébként sikeres, legfeljebb érdekes adalék – pártelnöksége eddigi néhány hónapja alatt mást nem sikerült elérnie azon kívül, hogy majdnem megfeleződött a CDU népszerűsége.
Az üzenet egyértelmű:
vagyis hogy négyévente valaki nyugodt hangon, rezzenéstelen arccal felvázolja nekik, hogyan emelik majd ki Brandenburgot a predigitális korszakból, és hogyan lesz Németország úgy a klímabajnok, hogy közben senkinek sem kell kisebb autót vennie.
A merkelségből csak Merkel nem kell. Meg a pártja.
Az emberi test a homeosztázis fenntartására törekszik – ebben a tekintetben a német választópolgárok eléggé hasonlítanak az emberi testre. A korszellem, a fiatal városi értelmiség, a felvilágosultak és a klímatudatosok pártjának, a Zöldeknek a tizennégy százalékos eredményét tekintve az is világos, hogy a német választóknak még a morális felsőbbrendűség érzésénél is fontosabb a merkelség lágy ölelése. Pedig
Sőt, szombaton még a svéd klímaistennő, Greta Thunberg is megjelent a berlini klímademonstráción, német hangját, Luisa Neubauert pedig már napokkal a fővárosi hakni előtt is úgy hájpolták a nagy lapok, mint anno a Zöldeket – nyilván nem függetlenül attól, hogy másnap választás volt Németországban. De ez sem volt elég a győzelemhez.
Baerbockból kancellár ugyan nem lesz, de nélküle és pártja nélkül nehezen elképzelhető a kormányalakítás. Sokba fog kerülni a Zöldek beültetése a kormányba, és ettől alighanem Budapestnek is van félnivalója. Amikor a külügyekben elvileg jártas Baerbock elejti, hogy „emberijog-központú”, aktív német külpolitikát szeretne, akkor már sejthetjük, hogy
A vásár, mint mindig, most is kettőn áll, mindenesetre nem nagyon valószínű, hogy a magyar–német kapcsolatok éppen a következő években virágoznak majd újra fel.
Szóval ennyit a lázadásról – hangosak voltak azok a hangok, amik szerint az idei választás zöld áttörést hoz majd. Nem hozott. A mérleg a homeosztázis irányába billent.
A nyitóképen: Armin Laschet. Fotó: Sebastian Gollnow / POOL / AFP
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A szinkrontolmács is alig volt képes lépést tartani a miniszterelnök szidalmaival, az „Orbán-bábozással” és a többivel, mindezt a német kancellár előtt.
A párt egyik tartományi szervezete próbált jogi úton igazságot szerezni, de a közigazgatási bíróság kibabrált velük.
Úgy tekintett a kultúrpolitikára, mint hosszú távra építő tevékenységre, mely a pillanatnyi változásoktól némi függetlenséget követel meg.
Miközben Zelenszkij Európa és az Egyesült Államok bevonásával képzeli el a diplomáciai rendezést, Trump már inkább kétoldalú tárgyalás felé terelné Kijevet és Moszkvát. Putyin egyelőre nem látja értelmét a találkozónak.
