Két dolgot ne felejtsünk el a katasztrofális afgán helyzettel kapcsolatban. Ez nem feltétlenül Amerika kudarca, itt nem az USA veszített. A neokonzervatív ideológia mondott csődöt, amelyet húsz éven keresztül próbáltak megtartani Afganisztánban.
„A világ nagy fájdalommal veszi tudomásul, hogy a tálib szélsőségesek gyakorlatilag visszafoglalták Afganisztánt. Az USA és a NATO katonái húsz éven át állomásoztak Afganisztánban, próbálták megteremteni a nyugati típusú demokrácia alapjait.
Úgy is fogalmazhatunk, húsz év után az egészet kidobhatják a kukába. Pedig rengeteg pénzt öltek bele, és nem milliókról, hanem milliárd dollárokról beszélünk.
De mindhiába, a neokonzervatív doktrína és ideológia, amelynek az volt az alapfilozófiája, hogy a demokráciát terjeszteni kell a világban, megbukott. Legalább is Afganisztánban biztosan. Szó szerint mindenki menekül onnan. Joggal merülhet fel a kérdés, mi lehetett volna a helyes reakció. Felvenni a kesztyűt és beleállni a harcba?
Ebben a helyzetben tényleg nehéz megtalálni a választ. Csak a múltból tudunk kiindulni, felmérni, milyen veszteségeket és károkat okozott volna egy esetleges háború, amely akár az egész világra is kiterjedhetett volna.
A tálibok ugyanis elszántak, szélsőséges fundamentalisták, akik képesek a saját hazájukért meghalni, számukra a háború általi halál küldetésnek számít. Ők az utolsó vérig képesek harcolni a hazájukért.
A másik oldalon meg fizetett katonák segítették volna az afgánokat, az ő harcikedvük és elszántságuk attól függ, mennyi zsoldot kapnak érte, ráadásul az elhivatottságuk és elszántságuk közel sem olyan, mint a vallási fanatikus táliboké. Az amerikaiak, ha nem is tudták, de sejtették, hogy ez a nap egyszer eljön. Joggal lehet felelősségre vonni Bush-t húsz évvel ezelőtti tetteiért, de ne feledjük, abban az időben az Egyesült Államok komoly terrorcselekményt szenvedett el. Reagálniuk kellett, s az USA akkor még egyedüli hegemón nagyhatalomnak számított. Nem az akkori amerikai megszállást kell hibáztatni, és nem is azt, hogy ilyen könnyen át kellett adni a hatalmat. Az amerikaiaknak tudniuk kellett, hogy ez valamikor bekövetkezik.
Ha a probléma okát akarjuk megtalálni, akkor az egyértelműen az, hogy az USA nem készült fel rendesen a kivonulásra,
fokozatosan és időben kellett volna kivonulniuk. Beismerni azt, hogy az Egyesült Államok már nem egy világhatalom, ereje és befolyása már korántsem olyan nagy, mint ahogy az volt hajdanán. Lehet itt Bident hibáztatni, még ha jogos is Trump kritikája a demokrata vezetés felé, még az előző vezetés sem cselekedhetett időben.”
Fotó: EyePress News / EyePress via AFP
Douglas McGregor szerint elkerülhetetlen az ukránok veresége, ezután pedig a szomszédokhoz csatolhatnak területeket a történelmi szálakat figyelembe véve. A románokat viszont kifelejtette az egyébként teljesen képtelen forgatókönyvéből.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
