Töretlen népszerűségnek örvend a nemzeti konzultáció

„Orbán Viktor miniszterelnök a 2021. június 10-én tartott rendes Kormányinfó keretében jelentette be, hogy Magyarország Kormánya nemzeti konzultációba kezd a magyar emberekkel a gazdaság koronavírus-helyzet utáni újraindításáról. A konzultációnak részét képezi a családosok SZJA-visszatérítése – amelyet a miniszterelnök a Világgazdaság által szervezett konferencián jelentett be –, továbbá napirendre kerül a 200 ezer forintos minimálbér kérdése is, ezenfelül még olyan kiemelt ügyekben számít a kormány az emberek véleményére, amelyek a járványhelyzet mellett akár generációkon átívelve is meghatározhatják az ország sorsát és az emberek boldogulását, valamint életformáját. Ilyen ügyekként tekinthetünk a migrációra vagy a  klímavédelemre. A nemzeti konzultációt a Gyurcsány Ferenc érdekszférájának is tekinthető baloldali politikai és médiaszereplők rendszeresen minősítik feleslegesnek, miközben elhallgatják a tényt, hogy a konzultáció az embereknek közvetlen beleszólást biztosít a politika alakításába, emiatt a magyar demokrácia legsikeresebb intézményének is tekinthető. Az ellenzék ráadásul azzal sem szokott eldicsekedni, hogy maga is él ezzel az eszközzel.

A miniszterelnök bejelentését megelőzően már több alkalommal is tartott nyilvános egyeztetéseket a magyar emberekkel a kormányzat. 2010-ben közvetlenül a kormányváltást követően az idősekkel vették fel a kapcsolatot, 2011-ben pedig az alkotmányozásban kérte ily módon a magyar emberek segítségét a kormány. Ezt követően több alkalommal – példaszerűleg az említés szintjén 2015-ben, 2017-ben vagy 2020-ban – került sor konzultációra olyan kérdéseket illetően, mint a migráció és a terrorizmus összefüggései, vagy a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetendő intézkedések megítélése. Baloldali politikusok és a baloldalhoz köthető újságírók rendszerint a meghirdetett konzultációk alkalmával olyan megalapozatlan állításokkal »érveltek« a részvétel ellen, miszerint az egész nem több »pénzkidobásnál«, a kormány pedig »irányított« kérdésekre vár »magától értetődő« válaszokat.

A korábbi évek tapasztalata alapján azonban elmondható, hogy a baloldali vádakkal szemben az ellenkezője igaz, a konzultációnak pedig nemcsak gyakorlatban is tetten érhető szerepe van a politika alakítására, hanem egyúttal a rendszerváltás utáni magyar demokrácia egy meghatározó részvételi intézményének is tekinthetjük.”