Mit tudhat egy francia a trianoni békeszerződésről?

„Vajon egy szűkebb szakterületet feldolgozó francia tudományos kötet pontosabb és megbízhatóbb adatokat közöl? Lássuk, mit ír a békeszerződésekről a Georges Clemenceau francia miniszterelnök pályafutását ismertető, 700 oldalas lexikon! Magyarországról önálló szócikket találhatunk benne, Alain Soubigou másfél oldalas írását. (Dictionnaire Clemenceau. Szerk. Sylvie Brodziak, Samuël Tomei. Paris, 2017, Robert Laffont. 362–364. o.) Sajnos már az első mondata téves: »Georges Clemenceau sohasem járt Magyarországon…« Járt hazánkban, fia esküvőjén, aki 1901. június 2-án Galántán elvette egy magyar járásbíró lányát, Michnay Idát. Soubigou minden bizonnyal nem tud arról, hogy Galánta valaha magyar város volt. A békeszerződésről pedig úgy vélekedik, hogy »Nem annyira Clemenceau volt felelős érte, inkább a magyar történelem viszontagságai.« (364. o.) Ezen azonban nem a világháborús vereséget, az összeomlást, a megszálló hadseregeket érti, hanem a nemzetiségek 1914 előtti sérelmeit, amelyek felháborították a francia miniszterelnököt.

A francia olvasók nyilván gyakrabban lapozgatnak újságokat, mint vaskos köteteket. Mit tudhatnak meg hazánk területveszteségeiről az olyannyira színvonalas francia történelmi magazinokból? Ha a L’Histoire című történelmi magazin honlapjának keresőjébe beírjuk a traité de Trianon szavakat, a több évtizede folyamatosan megjelenő lapnak mindössze négy cikkére hívják fel figyelmünket. A legrégebbi a versailles-i béke kudarcát ismerteti (2009. juin, 82–87. o.), egy két és fél évvel ezelőtti, kétoldalas cikk pedig megemlíti, hogy az utódállamok ugyanolyan kevert nemzetiségű népességgel rendelkeztek, mint a régi Magyarország (2018. novembre, 22–23. o.). A trianoni szerződés századik évfordulóján megjelenő számban (nagy részét a Korán ismertetésének szentelték) hiába keresünk megemlékező cikket. Ilyen írás csak a magazin honlapjára került fel A trianoni szerződés: Orbán Viktor és a »határokon túli magyarok« címmel. A szerző, Roman Krakovsky viszonylag tárgyilagosan ismerteti a szerződés következményeit, majd áttér Orbán Viktor ezzel kapcsolatos intézkedéseinek bemutatására. Az utolsó mondat így hangzik: »Budapest haladó (progressiste) polgármestere, Karácsony Gergely reméli, hogy meg tudja törni Orbán Viktor jobboldali diskurzusát a szerződés emlékéről.« (Le traité de Trianon: Viktor Orbán et les « Hongrois d’outre-frontières » | lhistoire.fr) A magazin 2020. szeptemberi számában pedig néhány soros ismertetés hívta fel a figyelmet erre az interneten olvasható írásra (6–7. o.).

Vagyis a trianoni békeszerződés alaposabb elemzésére nem vállalkoztak sem a francia szakkönyvek, sem az ismeretterjesztő cikkek szerzői. Számukra ez jelentéktelen történelmi esemény, felidézését pedig jobboldali politikai manipulációnak tekintik.”