Köszönteni honfitársban a magyart

„Tisztelt hölgyeim és uraim!
Rövid leszek, mert ahogy a Mester mondá: »Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés«.

Két évvel ezelőtt a nemzeti összetartozás napján itt a Kazinczy-kertben találkoztunk Orbán Viktor miniszterelnök úrral, valamint a kárpát-medencei magyar írószervezetek, irodalmi műhelyek képviselőivel. Akkor két kiemelt irányban egyeztünk meg: az egyik, hogy a Kazinczy-kertet elkezdjük fejleszteni, mígnem az anyanyelv zarándokhelyévé nem válik. A másik a szorosabb, még pontosabban a szervesebb együttműködés. Mindkettőhöz szükséges egy testtartás: magyar szemmel kell nézni a világra, mert – mondta rá egy évre, tavaly Orbán Viktor itt a szomszédban, Sátoraljaújhelyen a Trianon-emlékmű avatásán – »aki magyarul néz a világra, az Szent István szemével lát«.

Hát gyakorolgatjuk ezt a szent istváni látásmódot. Kell is. Alighogy véget ért a száz év magyar magány, lavinaszerűen ránk zúdult a parttalan jogszaporítás és a mindent fekete-fehérben látó eltörléskultúra. Ebben az őrületben nem annyira magától értetődő köszönteni a fehérek között az európait, honfitársban a magyart. Az is ellene megy a szivárványos fősodornak, ha a másság tisztelete mellett, de az önazonosság védelmére esküszünk fel. Pedig csak azt csináljuk, amit ők is kívánatosnak tartanak szerte a világon: fölvállaljuk azt, akik vagyunk, és büszkék vagyunk rá.

Tisztelt hölgyeim és uraim!
Magyarnak lenni ma politikai állásfoglalásnak számít. Ez nekünk, a román kommunista diktatúrában fölnőtteknek nem ismeretlen, ám az anyaország még csak most tanulja, milyen az, amikor valami, ami addig olyan természetes volt, mint a levegővétel, az egyszer csak napi döntést és kiállást igényel.

Tisztelt hölgyeim és uraim!
A zarándokhelyet, jelentem, előkészítettük. Rekonstruáltuk a Kazinczy-kertet, és a Magyar Nyelv Múzeumába költöztettük Újhelyről az újragondolt állandó Kazinczy-kiállításunkat. Mert ha már megidéztük államalapító szent királyunkat, akkor talán nem túlzás Kazinczy Ferencet anyanyelvalapítónak neveznünk. Szent István magyar országgá szervezte a Kárpát-medencét, Kazinczy minden magyar nyelvévé levelezte anyanyelvünket. Szent István a kereszténység felvételével új alapokat adott a magyar jövőnek. Kazinczy sem csak nyelvet újított, hanem stílust is, nem csak jó, hanem szép magyar nyelvet szeretett volna.

Ha a Fennvaló is megsegít, nem állunk itt meg: a következő években szeretnénk azt a kertet is megépíteni, amit Kazinczy is csak megálmodott, megrajzolt.”