Hírgyártás a tanügy frontján

„Manapság elég a kattintásvadász szalagcím, mint most a napokban, amikor Elmaradtunk az OECD-átlagától vagy Gyengén teljesítenek a tanulóink címen jelentek meg írások. Ezek rendkívül célzott, negatív üzenetek, anélkül is, hogy elolvasná az ember, miről is szól az adott cikk. A cél nem is ez, csak a negatív üzenetek átvitele. Ha egy személy ellen irányulna, karaktergyilkosságnak hívnánk. Valójában az országos kompetenciamérésen az utolsó, 2019-es mérés eredményei alapján matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624 pontot értek el a tanulók, ami a mérések húszéves történetében a legjobb eredmény, a 10. évfolyamon a diákok átlag képességpontja pedig a 2010-ben mért ­1613-ról 1670-re nőtt, ami ugyancsak az elmúlt évek legjobb eredménye. A szövegértés terén a 8. évfolyamon elért átlagosan 1608 pont az eddigi legmagasabb érték, a 10. évfolyam azonban még ennél is eredményesebben szerepelt, a 2008-ban mért 1609 ponthoz képest 2019-re az átlageredmény 1661-re emelkedett. 2020-ban a mérés a járvány miatt elmaradt, a 2021-es mérésnek pedig csak jövőre lesz eredménye, amit természetesen még nem ismerhetünk.

Az nem feltétlenül jut el az átlagemberhez, hogy a 2019-es, utolsó TIMMS-mérés (tantervi alapú méréssorozat) során matematikából a 8. évfolyamos magyar tanulók 517 pontos eredménye ugyancsak a TIMMS-átlag felett van, az Európai Unió tagállamai­nak átlaga 504 pont, Magyarország az 517 pontjával ezt nemcsak meghaladja, de Írország (524) és Litvánia (520) után a harmadik legjobb eredményt érte el az EU-ban. A Magyarországéhoz hasonló eredményt nyújtó országoknál a kiváló képességszinten teljesítők aránya 5 és 15 százalék között, a leszakadó tanulók aránya 7 és 13 százalék körül van; matematikából a magyar 8. évfolyamos tanulók 11 százaléka éri el a kiváló képességszintet, a leszakadó tanulók aránya pedig tíz százalék. Mindkét adat megfelel a nemzetközi átlagnak.

Ugyancsak a 2019-es TIMMS-mérés szerint a természettudományos területen a 8. évfolyamos magyar diákok 530 pontos eredménye kifejezetten jónak számít: Magyarország a részt vevő 39 országból a 8. legjobb eredményt érte el, az Európai Unió országai közül pedig csupán Finnország (543) és Litvánia (534) ért el a magyarnál jobb eredményt. Az EU országainak átlageredménye csupán 512 pont. A természettudomány területén a 8. évfolyamos magyar diákok között a nemzetközi átlag (hét százalék) helyett 12 százalék tekinthető kiváló képességűnek, ugyanakkor diákjainknak a nemzetközi átlaggal (15 százalék) szemben mindössze hét százaléka nem rendelkezik az alacsony képességszint eléréséhez szükséges tudással.

És végül a 2019-es PISA-mérések eredményével kapcsolatban: igen, a legutóbbi magyar eredmény – statisztikai hibahatáron belül – valóban elmarad az OECD átlagától. Hasonlóképpen maradt el jellemzően az elmúlt két évtizedben is. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy »gyenge a magyar tanulók teljesítménye«, hanem azt, hogy a tanulóink teljesítménye ezen a nem a magyar oktatási rendszer erősségeire fókuszáló mérésen is ott van az OECD-átlagnál. Nem árt az eredmény helyes megítéléséhez tudomásul venni, hogy az OECD a világ elit klubja, nem szégyen ebben a klubban átlagosnak lenni (a magyar GDP például nem egy hibahatáron belüli mértékben marad el az OECD átlagától.)

Az elit klub eredményei egyébként igen sok, nálunk gazdagabb országban romlottak, míg a magyar eredmények az elmúlt években javultak. Az OECD elemzése rá­adásul külön kiemelte, hogy a magyar tanulók a szövegértés területén a szociokulturális hátterükhöz képest jobban teljesítenek. Természetes, hogy azért (is) dolgozunk, hogy a következő mérésen a magyar eredmény már ne alulról, hanem felülről térjen el az OECD átlagától, bár kétségünk ne legyen, a rosszakarók akkor majd azt írják meg: a magyar eredmény csak átlagos.”