Európa-politika a háború után

Ez a kérdés örökre eldönthetetlen. A kereskedés, a gazdaság kényszere a határok lebontása, az egységesülés felé vezet. A birtoklás kényszere pedig a határok felállítása felé. Az őskor óta jelen volt és huzakodott egymással ez a két kényszerű szempont. Három őskori európai példa. Első: "Az északi gyűjtögetőkhöz még a távoli mai Magyarországról is érkeztek edények 6000 éve. Az oly különböző kultúrák élénk cserekereskedelmet folytattak." "A lelőhelyen mintegy 70 olyan edénytöredék is előkerült, amit különböző távoli neolitikus földművelő kultúrák népei készítettek, sőt akadt közöttük olyan, amelyet az 1000 kilométerre lévő, a mai magyar Alföldön élt Bodrogkeresztúr-kultúra népe állított elő." "A kutatók hangsúlyozták, a más kultúrák készítette edények rendkívül jó minőségűek, némelyikük vékony falú, igazi remekmű." "az, hogy még a távoli Magyarországon készült edények is találhatók a leletanyagban arra vall, hogy már ekkor működhettek közvetítők, akik a törékeny áruval utaztak északra hihetetlen nehézségek közepette, majd vissza délre feltehetően szőrmével és csonttárgyakkal megrakodva." https://juharizsuzsanna.blog.hu/2013/11/24/igy_talalkoztak_a_gyujtogetok_es_a_foldmuvelok - ugyanakkor ugyanezek a népek hevesen védekeztek az új népek hatása ellen az életmódjukban: "A neolitikum kezdetén Észak-Európa egyes népei ellenálltak az új módinak, nem akartak földet művelni, noha az szélsebesen terjedt egész Európában" "egy ideig egymás mellett élt két különböző kulturális elképzelés Európában mintegy 7000 évvel ezelőtt: a déli és középső területek átvették az új tudást, míg az északi részek ragaszkodtak hagyományaikhoz" "a mai Baltikum egykori gyűjtögető-vadászói nem voltak hajlandók olyan ékszereket viselni, mint a távolabbi területeken élő földművelők. Úgy véljük, ez a kulturális elhatárolódás jelzi az ellenállást a földművelés átvételével szemben is" https://juharizsuzsanna.blog.hu/2015/04/09/belolem_ugyan_nem_csinalsz_foldmuvest A másik példa Ötzi, az őskori vándor, aki láthatóan jómódú és technikailag fejlett volt, lehetett akár egy kereskedő is. Talán behatolt valakik területére, akik nem vették jó néven a jelenlétét és megölték. Harmadik: "Egy Kr. e. 800 körül készült csalánszövet-darabkát találtak Dánia eddig ismert leggazdagabb bronzkori temetőjében, a Lusehoj temetkezési dombon. A legfrissebb kutatások kimutatták, a csalánszövet a mai Ausztriából származott." "A bronzkorban a mai Dánia területén élők Közép-Európából hozták a bronzot, a bronzkereskedelem pedig a leggazdagabb és leghatalmasabb emberek kezében összpontosult. Könnyen előfordulhatott, hogy a mai Dániából származó kereskedő a mai Ausztria területén egy üzleti útja során meghalt." https://juharizsuzsanna.blog.hu/2012/09/30/csalanszovetbe_tekert_maradvanyok Szóval a két szempont mindig párhuzamosan futott egymás mellett, egymás ellenében az emberi történelemben. Soha nem lehetett közülük választani és soha nem lehetett az ellentmondásaikat feloldani, csak valami kompromisszumos megoldás révén el lehetett (el kellett) viselni a kettő egymás melletti, egymás hatását gyengítő jelenlétét.