Szakértők ajánlásai alapján alakították ki a „méhlegelőket”

„Hiába egyértelmű a tudomány és néphagyomány is, mai napig sokan lenézik és lekicsinyítik a beporzók szerepét. Éppen ezért rengeteg potenciális zöldterületet vesztünk el, például a fűnyírás miatt, mert az élettelen rendezettségben látjuk a szépet, ahol minden növény és minden állat az ember akarata szerint (nem) létezhet. Pedig az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmányából kiderül, hogy sokkal többet is tehetnénk a beporzókért, pusztán apró változtatásokkal a mindennapi életünkben.

Sok esetben ugyanis a kaszálásnak, fűnyírásnak semmi haszna nincs, kivétel persze, ha az emberre veszélyes pollenek vannak a fűben. De a legtöbbször így aztán, pusztán csak esztétikai okokból csináljuk, ellenben közben méhek és más beporzók millióinak pusztítjuk el az életterét. Mindezt úgy, hogy a klímaváltozás és a városok terjeszkedése miatt már így is rohamosan fogynak a természetes mezők egész Európában.

És ez csak egy, azon emberi tevékenységek közül, ami miatt végül, ahogy a G7 másik cikkében írja, egészen dermesztő mértékben pusztul a rovarvilág, gyakorlatilag észrevétlenül. A krefeldi rovartani egyesület például 27 évre visszamenő saját gyűjtései alapján a környékbeli repülő rovarok mennyisége például 75-87 százalékkal csökkent az 1989-es első mérésekhez képest.

Budapesten éppen ezért, szakértők ajánlásai alapján, elindult a Vadvirágos Budapest program: 26 hektárnyi területéből »méhlegelőt« alakítottak ki szerte a városban. Szuper kezdeményezés, valódi cselekvés ez, amiből sok kell még, hogy megfordítsuk a jelenlegi folyamatokat.”

Nyitókép: Ficsor Márton