„A klub aláírta a Sokszínűség Chartáját, elkötelezett a tolerancia mellett, ráadásul pontosan senki sem tudhatja, hogy milyen pontok szerepelnek egy stábtag vagy a sportolók szerződésében az ilyen esetekre vonatkozóan, milyen belső protokollnak kell eleget tenniük egy-egy megkereséssel, esetleges nyilatkozattal kapcsolatosan az érintetteknek.
Egzaktan azt sem tudhatjuk, hogy mit mondott Petry Zsolt a témát éppen egy másik ruhába öltöztetni próbáló újságírónak, hogy visszakérte-e ellenőrzésre a megjelentetni kívánt anyagot és valóban az és úgy jelent-e meg, ahogy azt ő szerette volna.
Szomorú, hogy minden és mindenki csak eszköz. A téma egy eszköz, hogy megosszuk az embereket, hogy azon keresztül szeleteljünk, bélyegezzünk, matricázzunk, meg-, és elítéljünk ismeretlenül. A szereplők, nyilatkozók is eszközök, szócsövek, hogy oldaltól függetlenül viszontlássa tollász és szerkesztő a saját gondolatait, nézeteit, a mások által megkövetelteket. Amiben lehet, hogy ő maga sem hisz igazán, de ez a feladat. Mi lesz a szócsővel? Jön a következő!
Mindezektől függetlenül, a tények ismerete nélkül szomorú, hogy bárki elveszítheti állását véleményéért, egy adott helyzet más aspektusból való megközelítéséért.
Ha egyetértünk vele, ha nem.
Döbbenet! – írták sokan… öröm, hogy van helyzet, amikor ők is így gondolják.”