A propaganda az propaganda – Berlintől Moszkváig

2021. március 02. 07:05

Deutsche Welle, Szabad Európa Rádió, Russia Today, CGTN: ha tetszik, ha nem, mind állami propagandamédiumok. Mind puszta eszköze a puha erő külpolitikájának.

2021. március 02. 07:05
null
Kohán Mátyás
Mandiner

Pár napos a hír, hogy a Deutsche Welle című német közszolgálati médiabirodalom Magyarországra érkezik – ugyan egyelőre magyar nyelvű tévéadást nem indít, de YouTube-csatornát meg Facebook-oldalt igen, és már megvannak a médiapartnerek is, akik majd leközölhetik a DW anyagait. Független médiumok, akárcsak a DW, természetesen: 24.hu, ATV, hvg.hu, Telex. Ebből nagyjából világos is, milyen az a függetlenség, amit a száz százalékban német költségvetési pénzből fenntartott DW számára külön Deutsche-Welle-Gesetz ír elő.

Csak úgy áramlik kis hazánkba mostanában a minőségi, független sajtó: a Szabad Európa Rádió tavaly szeptemberben kezdett el sugározni, hitvallásuk szerint „az ország sajtószabadságának meredek csökkenésére válaszul”. Szerkesztőségüket az Indexből, a Magyar Narancsból és a Pesti Hírlapból toborozták, egyik újságírójuk, Kerényi György korábban az MSZP kommunikációs igazgatója volt.

Költségvetésüket az Egyesült Államok Kongresszusa biztosítja az Egyesült Államok Globális Médiaügynökségén (USAGM) keresztül.

Láthatóan totális a függetlenségük. Ha Magyarországon egy állami áramszolgáltató felad egy hirdetést egy egyébként előfizetésekből meg piaci hirdetésekből (is) élő hetilapban, az automatikusan állami pénzből kistafírungolt fideszes propagandalappá minősül, Németország és az Egyesült Államok azonban oly fokán állnak a felvilágosultságnak, hogy százszázalékos, közvetlen állami támogatásból, baloldali sajtókáderekkel is tudnak független médiát csinálni. Németország és az Egyesült Államok épp ugyanazt csinálja a világ körül, amit Kína és Oroszország: állami propagandagépezetet épít. 

Latin-Amerika nagy részében egy bizonyos RT az egyik legnépszerűbb tévécsatorna. A professzionális körítésű hírszolgáltatásról az egyszerű médiafogyasztó sosem mondaná meg, melyik partjáról származnak a Bering-szorosnak. Csak az egészen vájtfülűek veszik észre, kinek a szájíze szerint valók az olyan főcímek, mint „A Fehér Ház szerint Biden nem tervezi megosztani a Covid-19 elleni vakcinákat Mexikóval”, vagy A szokatlan követelmények, amelyeket a Pfizer a latin-amerikai kormányok felé támasztott, hogy vakcinákat adjon el nekik”. A népnek ez csak pár narratíva a másik ezerből, pár csinosan tálalt, hihető, adatokkal megtámogatott narratíva, semmi több. Hogy valaki minden híranyagban elvegyített egy egészen kis csipetnyi Amerika-ellenes hangulatkeltést, az már senkit nem érdekel az Újvilágban, ahogy azt is elfelejtette San Diegótól délre szinte mindenki, hogy az RT bizony nem egy önálló szó, hanem egy rövidítés, mégpedig a Russia Today-é. Latin-Amerika egyik kedvenc tévécsatornája bizony egy orosz adó.

A színes-szagos RT Oroszország arabul, spanyolul, németül, franciául és angolul sugárzó állami kábeltévéje, része a számos tévét, hírügynökségeket (Ruptly, Szputnyik) és hírportálokat tömörítő Rosszija Szevodnya-birodalomnak. Mottójuk: „Question More!”„Kérdőjelezz meg több mindent!”. Szinte rímel ez a Deutsche Welle hitvallására – „Made for Minds”, „elméknek készült” –, és nem áll távol Kína globális szócsöve, a CGTN szlogenjétől sem – „See the Difference”, „lásd a különbséget”. A Szabad Európa Rádió és a Deutsche Welle sem más: az állami propagandaexport a világ minden táján épp ugyanúgy működik: torznak és hazugnak állítja be az önmagán kívüli médiát, és azt sugallja, hogy az okos emberek belőle tájékozódnak – mindenki más meg propagandaevő birka, ha többsejtű egyáltalán.

Deutsche Welle, Szabad Európa Rádió, Russia Today, CGTN: ha tetszik, ha nem, mind állami propagandamédiumok.

Mind puszta eszköze a puha erő külpolitikájának, tudatipari tényező, közvéleményformálási célszerszám.

Persze, egyáltalán nem baj, ha tudjuk, miként szemléli a világot Moszkva, Berlin vagy Washington. De az állami propagandagépezet éppen az nem lesz soha, aminek világszerte hazudja magát: független médium és a sajtószabadság letéteményese.

Olyat nem játszunk, hogy a Deutsche Welle független, a magyar jobboldali sajtó viszont propaganda. Olyat sem játszunk, hogy az oroszok propagandája propaganda, az amerikaiaké pedig független sajtó. Sőt, olyat sem játszunk, hogy bizonyos gonosz országok gonosz propagandagépezetei gonosz módon torzítják a közvéleményt, a jó Németország meg egyszerűen csak egy jó újságot akar csinálni a rászoruló, tudatlan magyaroknak.

Propaganda vagy van, vagy nincs, és vagy szeretjük, vagy nem szeretjük. Nincs középút, nincsenek se ördögök, se szentek – és főleg nincs benne nyugati privilégium. 

#apropagandaazpropaganda

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 117 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2021. március 02. 19:01
Kortársaim ismerték a jereváni rádió vicceket. (Csak ízelítőül a fiataloknak Kedves hallgatóink a pontos idő 9 óra....maximum fél tíz...)
oskar
2021. március 02. 14:29
A minap a Deutsche Welle oroszolnak youtube csatornáján Magyarországról volt szó. Abban, csa balosok szerepeltek és diktátorozták Orbánt. https://youtu.be/erzC7UUJFlU Németek részéről felháborító! Egy hházaspár is szerepel benne (az asszony zsidó) hogy elmennek innen, nem akarnak ebben az.országban élni. Aljas dolpg a németek részétől, hogy ezt sugalják az oroszoknak.
csuszka
2021. március 02. 14:20
Azért vannak fokozatok. Például az M1 mindegyiknél sokkal-sokkal rosszabb.
Nyugati Ádám
2021. március 02. 13:14
A liberálbolsevik módszertanát, taktikáját és narrataíváját tekintve semmiben nem különbözik a komcsibolseviktól. Ennek van egy kis hazai spétje, ami a jól észrevehető magyarellenességben nyilvánul meg. Költőileg megfogalmazva, időzőjel jönnek a magyarok a szarból idézőjel zárva, már a 90-es évek elején meghatározta az alaphangot, részévé vált, a hazai liberálbolsevik hangütésnek. A magyar államnak a magyar érdeket kell szolgálnia. Mivel a külföldi érdekeket kiszolgáló balliberális média a nyugati érdekek szolgálatába szegődött, bőkezű finanszírozása is onnan származik. A máig meglévő internacionalista, liberálbolsevik média fölényének legalább részbeni ellensúlyozásához a nemzeti média állami támogatása szükséges. A külföldi pénzt azonban lakájmédiázással, és más, a szellemi lumpenprolik által használt jelzők használatával kell megszolgálni. Az igazság azonban az, hogy a kormány, az ahogy lehet jelzős szerkezet által behatárolt cselekvési térben jól teszi a dolgát. Az ellenzék pedig azt várná el, ahogy nem lehet. Például jövő föléléssel, eladósodással, a nyugati fölényeskedés ellensúlyozásának megszüntetésével stb. amit összefoglalóan a magyar érdek feladásával lehet meghatározni. Nincs mese. A2022 évi választásokon el fog dőlni az ország jövőbeni sorsa: önfeladás, vagy a magyar érdek érvényesítése.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!