Angela Merkel kancellárasszonyt saját bevallása szerint furdalja, hogy Izrael, az Egyesült Királyság vagy akár az Egyesült Államok is jobban haladnak a vakcina beadásával, de az ő szavaival élve „összességében semmi nem siklott félre”, vagyis a közös EU-s beszerzés is sikeresnek mondható. Az AstraZeneca gyors nagy-britanniai engedélyezésével kapcsolatosan a kancellárasszony megvédte az alapos – de lassabb – Európai Uniós engedélyezést. Na de lássuk is, mit mutatnak jelenleg a számok Németországban.
Jelen állás szerint az országban 2,153 millió kapott valamilyen oltóanyagot, s 834.000 fő már a második adagon is túl van (február 5-i adatok). Nemzetközi összehasonlításban ezzel Németország a középmezőnyben helyezkedik el, valamivel Magyarország mögött, hisz idehaza ezer lakosra vetítve kb. 37 főt oltottak be. Németország, bár a vírus első hullámában még bezzegországnak számított, a második hullámban, s kiváltképp a késlekedő oltás tekintetében elveszítette eddigi előnyét. Így aztán érthető, hogy elkezdődött egy belpolitikai adok-kapok, keresve a kudarc felelőseit, s lehetséges kiutakat.
Az oltást jelenleg a december 27. óta forgalomban lévő Biontech/Pfizer és a később engedélyezett Moderna vakcinákkal végzik, s a különböző tartományokban (Länder) eltérő tempóban haladnak, itt az ezer főre eső ráták egy 30-50/fő között skálán mozognak. Érdekesség, hogy a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium még decemberben ajánlást adott ki arról, hogy egy Biontech/Pfizer ampullából öt helyett hat adagot nyerjenek ki, és ezt az eljárást az Európai Gyógyszerügynökség nem sokkal később hivatalosan is engedélyezte. Februártól az AstraZeneca oltóanyaggal is dolgoznak, s Jens Spahn egészségügyi miniszter szerint ebben a hónapban várható a nagy áttörés, ami majd az oltások számának megduplázódásában mutatkozni. Még ha ez sikerülne is,
akkor se kerülne Németország a nemzetközi élmezőnybe.
Jelen állás szerint ugyanis a meglévő három vakcina (Biontech/Pfizer, Moderna, AstraZeneca) mellett szükséges lenne még további egy-két gyártó készítményére is, mint pl. a német fejlesztésű CureVac vagy a Johnson & Johnson által fejlesztett oltóanyagok, melyek még nem rendelkeznek EU-s engedéllyel, így használatukkal nem lehet számolni a második negyedév elött. A Sanofi/GFK vakcinájának fejlesztése csúszik, s egyébként se állna rendelkezésre a negyedik negyedév előtt.