Parlamenti pofozkodás: így tette helyre Orbán Viktor Toroczkai Lászlót (VIDEÓ)
„Úgy döntöttünk, hogy Magyarország újra nagy és gazdag legyen. Ezt szolgálja a gazdaságpolitikánk” – húzta alá a miniszterelnök.
Mind Orbán, mind Tisza kormányai híresek voltak arról, hogyan jártak túl rendszeresen ellenzékük eszén.
„Ha összes terminusát figyelembe vesszük, akkor a mai nap volt az, amellyel Orbán Viktor minden elődjét megelőzve Magyarország leghosszabb ideig kormányzó miniszterelnöke lett.
Ahogyan azt a Blikk röviden össze is foglalta, a jelenlegi miniszterelnök eddig 14 évet és 145 napot töltött el a kormányfői székben, letaszítva ezzel az eddigi csúcstartót, gróf borosjenői és szegedi Tisza Kálmánt, aki lemondásáig, de egy huzamban, 14 évig és 144 napig kormányozta a királyi Magyarországot, 1875 és 1890 között.
Noha emlékét sokáig nagy tér őrizte Budapesten, a Józsefvárosban, azt 1946-ban átnevezték Köztársaság térre, és 2011-ben is inkább II. János Pál pápa nevét kapta, minthogy eredeti nevét állították ma vissza. Pedig a valamikor »generálisnak« hívott, az országot vaskézzel és arcpirító intrikával irányító Tisza fia, az ugyancsak a miniszterelnöki székig jutó Tisza István visszakapott szobrot a jobboldali kurzustól a Parlament előtt, sőt még egyik rövidebb ideig kormányzó elődje, Széll Kálmán is kapott saját »tervet« a 2010 utáni kormányok alatt, Tisza Kálmán valahogyan mégsem merül fel soha nagy elődként.
Pedig párhuzamok a jelenlegi kormányfővel és országvezetőkkel is szépen kínálkoznak hosszú uralma idejéről.
Anekdotikus és személyes történetek ritkán világítanak rá teljességükben egy korszak lényegére, Tisza és Orbán Viktor származása és az általuk befutott pálya is szolgál érdekes párhuzamokkal. Az anyagi körülmények tekintetében ugyan fontos különbség, hogy Tisza mégiscsak az ország politikai vezető családjába született 1830-ban, Tisza Lajos bihari alispán fiaként.
Míg Orbán Fejér megyei református gazdálkodó, Tisza Bihar megyei református birtokoscsalád leszármazottja, ami eleve hátrány egy katolikus császári-királyi rendszerben, ami ráadásul az 1848-as nagy, nemesi vezetők miatt még a renitens elem általi fenyegetést is rávetítette utóbbira. Ráadásul, míg Orbán 1989 előtt problémás ellenzékinek számított, addig a 18 éves Tisza pedig az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajos kormánya mellett volt 1848-ban segédfogalmazó.
És míg Orbánt ex-párttársainak egy része az 1989 utáni Fideszből manapság jobboldali, elhajló árulással szereti megvádolni, Tisza is legendákkal övezett köpönyegforgatónak tetszett sok, az 1848-as forradalom eszméi mellett kitartó politikustársa szemében. 1861-ben még a császári házzal szembehelyezkedő Teleki László pártjában politizált, Teleki 1861-es, azóta is rejtélyekkel övezett öngyilkossága után azonban folyamatosan sodródott át a kiegyezés pártjára, míg végül a teljes 48-as programot hátrahagyva, a hatalomra kerülés érdekében Tisza elfogadja a status quót 1875-ben.”