Alapjogok

Nehogy azt gondolják, megszokjuk őket. Mindössze elviseljük. Bizonyos keretek között. Bizonyos ideig. Világos?

„Te szeretsz horgászni?” „Nem, én utálok.” „Na látod, akkor te b…zi vagy!”
„»A járvány második hullámára nem készült fel a kormány, helyette inkább adriai luxusjachtokon töltötték a nyarat.« Ez a tételmondatunk. Ebből bontjuk ki az egész történetet. Kezdetnek vegyünk egy jó régi, ám időtálló rendőrviccet: A rendőr sétál az utcán és találkozik egy komájával, akinek egy vastag könyv van a hóna alatt. Kérdezi a rendőr: – Hát te, komám, mit olvasol? – Ez, komám, logika. – Logika? Az meg micsoda? – Na, figyelj, elmagyarázom. Te, ugye, jól emlékszem, szeretsz horgászni? – Igen… – Ha szeretsz horgászni, akkor szereted a halat, igaz? – Bizony szeretem… – És gyakran el is mész horgászni, sőt, olykor egy-egy hétvégére is eltűnsz otthonról horgászás ürügyén, igaz? – Ez bizony igaz… – És ha már elszabadulsz otthonról egy hétvégére, olykor-olykor elviszed magaddal a barátnődet is, és horgászáson kívül más is történik, ugye? – Öregem, ez fantasztikus, pont így szokott történni. – Na látod, ez a logika: egy információból logikai úton le lehet vezetni egy csomó további információt.
A rendőrnek nagyon megtetszik ez a dolog, beszerzi a vastag könyvet, és egy nap ő is sétál az utcán, amikor összefut egy másik cimborájával, aki mindjárt meg is kérdezi: – Mi az az irgalmatlan vastag könyv ott a hónod alatt? – Ez, barátom, logika! – Logika? Hát az micsoda? – Na figyelj, elmagyarázom: te szeretsz horgászni? – Nem, én utálok. – Na látod, akkor te b…zi vagy! E logika mentén szerveződik a komplett hazai ellenzék, ami elég sok mindent elárul róluk is, és kiképzőikről is.”