„Elnézve és hallgatva az ellenzéki képviselők hétfői parlamenti felszólalásait, szerintem már remegve várták, hogy beszabadulhassanak a helyükre, és előadhassák a hetek óta gyakorolt szövegeiket. Remegtek már egy kis akcióért, így mindenki igyekezett megragadni a saját nyolcperces hírnevét.
Azt már régen elengedtem, hogy valami értelmes, előremutató és megfontolandó gondolatot várjak tőlük. Nyilván egy jobb világban, életképes ellenzékkel ez lenne az alapvető minimum, hiszen egy demokráciában nagyon is szükség van az ellenzékre és a munkájára. Nincs ez másképpen hazánk esetében sem, névleg meg is van az ellentábor, sőt nagyon hangosak is, csak éppen semmi értelmes nem hagyja el a szájukat. Néha persze megesik, hogy sikerül valamit megfogalmazniuk, de az előadásmódjuk nem igazán segít abban, hogy befogadjuk, amit mondanak.