Magyarországon 2018-ban 11-szer számoltak be rasszista bűncselekményről, ezekből négy, azaz 4 alkalommal történt erőszakos támadás.
„Meglehetősen terjengős írás jelent meg a minap a Politicóban, melyben a szerző, bizonyos Kasia Kovacs azt ecsetelgette, hogy a hazánkban tanuló feketék mindennapos rasszizmussal kénytelenek szembenézni. Kovacs természetesen azt sem felejtette el megemlíteni, hogy Magyarország radikális bevándorlásellenes politikát folytat, valamint határozottan ellenezte – és ellenzi most is – a kötelező betelepítési kvótákat.
Beszéljünk akkor a részletekről! Magyarországon 2018-ban az EBESZ/ODIHR kimutatásai szerint 194, a rendőrség felé jelentett ún. gyűlöletbűncselekmény történt, jellemzően dolog elleni erőszak. Tehát a szám, amivel dolgozunk, a 194. Egyebekben azért fontos, hogy az EBESZ/ODHR statisztikáit használjuk, mert a kimutatásaik a rendőrség számai mellett külön foglalkoznak civil szervezetek, így például a Helsinki Bizottság jelentéseivel is. Jogosan vélelmezhető, hogy ezek a magyar kormánnyal cseppet sem barátságos NGO-k nem söpörnek semmit a szőnyeg alá. Ezen független kimutatások Magyarországon 2018-ban 11-szer számoltak be rasszista bűncselekményről, ezekből négy, azaz 4 alkalommal történt erőszakos támadás.
Ugyanezen évben az EBESZ szerint Franciaországban 1838 gyűlöletbűncselekményes rendőrségi eset volt – ebből 913 rasszista indíttatásból –, Hollandiában 3299 – ebből 1442 rasszista indíttatásból –, Svédországban 5858 – ebből 3962 rasszista indíttatásból –, Németországban pedig 8113 – ebből 1995 rasszista indíttatásból. Hosszan lehetne sorolni a nyugat-európai példákat, de már ennyiből is világosan látszik: míg Magyarországon elenyésző, szinte alig kimutatható mértékű a rasszizmus, addig más európai államokban nagyságrendileg súlyosabb problémát jelent ez a kérdés. Mégis, a Politicóban nem olvasunk arról, hogy Svédországban, ahol alig valamivel élnek többen, mint Magyarországon, négyszázszor – azaz 400-szor! – több rasszista hátterű bűncselekmény történik, mint hazánkban. Arról sem olvasunk, hogy Franciaországban a 913 rasszista bűntett mellett 1944 keresztényekkel szembeni törvénysértést regisztráltak.
Ezek a Politico vagy Kasia Kovacs számára nem bírnak hírértékkel. Az viszont, hogy a Magyarországon tanuló több ezer fekete közül néhányan ocsmány beszólogatásokat kapnak – erre sincs mentség, csak értsük a különbségeket –, súlyos oldalszámokat ér Európa egyik neves közéleti lapjában. Ez a szenzáció olyan szintet képvisel, hogy Kasia Kovacs, aki saját beszámolója szerint – ezt a honlapján olvashatjuk – eddig olyan lapokban publikált, mint a Jefferson City News Tribune, vagy a Beaufort Gazette, rögvest lehetőséget kap a Politicóban. De terv, ugye, az nincs. Nem is volt, nem is lesz. Mindez csak a véletlen műve – avagy a jó szemű szerkesztőké és a magának mindig és mindenhol utat törő tehetségé. És sajnos vannak, akik ezt tényleg elhiszik.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Hiába nyerné meg a választásokat.
Ennyit arról, hogy szélsebesen felszabadíthatnák a befagyasztott pénzeket.
„Nyilvános dühkitörései vannak a médiával szemben, és többször is agresszív összetűzésekbe került például éjszakai szórakozóhelyeken.”
Tuba Gábor az a „független” nyírbogáti képviselő, aki igencsak aktív szerepet vállalt A szavazat ára című „dokumentumfilm” elkészítésében is.
Az egykori politikus szerint elképesztő, hogy a választók jó része szerint természetes, hogy a külügyminiszter telefonbeszélgetése csak úgy kikerül a „placcra”.
A német kancellár azt állította, hogy öt 2029-ig hazaküldi a szíriai migránsok 80%-át.
Szerinte a játékosoknak nagyobb a felelősségük, mint az edzőknek.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
