Miért van szükség bizonyos veszélyhelyzeti rendelkezések fenntartására?

„A védekezésről szóló törvényi jogszabállyal március végén a parlament meghosszabbította a kormány által 2020. március 11-én elrendelt veszélyhelyzetet, és ez tette volna lehetővé, hogy a kormány a parlament ülésezésének elmaradása esetén is hozhasson rendkívüli rendelkezéseket a járványhelyzet eredményes kezelése érdekében. (Megjegyzés: az Országgyűlés a külföldi híradásokba is bekerült egyes, manipulatív tájékoztatásokkal szemben, a járványhelyzet alatt végig ülésezett, és ellátta a feladatait.) Várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet. A parlament egyúttal 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is. Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a magyar kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. A válsághelyzet elrendelésének csak akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet áll fenn.

A veszélyhelyzet megszüntetésének kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatot korábban a Helsinki Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű külföldről finanszírozott szervezetek közös nyilatkozatban támadták, és azt »optikai illúziónak« nevezték. Szerintük, ha az említett törvényjavaslatokat elfogadják, az a kormány számára határozatlan idejű rendkívüli kormányzást tesz lehetővé. Ezt állítják annak ellenére, hogy ez a jelenleg fennálló alkotmányos biztosítékok (ún. fékek és ellensúlyok) mellett nem is volna lehetséges. A többségi jogalkotó esetleges önkényének ugyanis gátat szab Magyarország Alaptörvénye, a sarkalatos törvények és konkrét intézményként, illetve testületként – a bírói hierarchia részét sohasem képező – Alkotmánybíróság is.

A Magyar Helsinki Bizottság és az említett jogvédő szervezetek kifogásolják, hogy a jogalkotó megváltoztatja a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott veszélyhelyzet és az egészségügyi ellátásról szóló törvény által meghatározott egészségügyi helyzet jelenlegi jogi keretét. Egyúttal azt is fölvetik, hogy nem minden módosítás tükröz átmenetiségre vonatkozó elgondolást. Mindez viszont azt mutatja, hogy – valószínűleg tudatosan – félremagyarázzák a jogalkotó szándékát. A törvényalkotói lépés ugyanis azzal áll összefüggésben, hogy a kormány továbbra is szükségesnek tartja több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását, továbbá néhány átmeneti intézkedés bevezetését a mostani nemzetközi helyzetre, és a szükséges készültségre való tekintettel is. A szervezet emellett angol nyelven magyarázó megjegyzéseket készített az egyes törvényjavaslatokhoz, amelyben elvileg szakmai módon részletezi (és értékeli) az egészségügyi veszélyhelyzethez és – ezzel összefüggésben, annak alapvető okaként – a nemzetközi járványügyi szükséghelyzethez kapcsolódó új jogi keretet.”