„A »börtönbizniszről« egészen abszurd hírek is terjednek, például olyanok, hogy egyes családok mintegy pénzkeresőnek küldik a tagjaikat bűncselekményeket elkövetni, hogy majd jön a kártalanítás. Tapasztalataim szerint sok olyan fogvatartott van, aki írni-olvasni nem tud, de olyan, aki számolni se tudna, alig akad. Márpedig könnyű kiszámolni, az egy hónapban kapható 36-48 ezer forint eleve kevesebb, mint amennyit akár csak havi egy látogatásra, csomagküldésre, a feltétlen szükséges bevásárlásra költenek a hozzátartozók.
A sértettek pedig, a társadalom legszélesebb rétegét érintő, kisebb értékre elkövetett betörések, lopások, rablások esetében szinte csak akkor számíthatnak káruk legalább részleges megtérítésére, ha az elkövető számára kártalanítást ítélnek meg a börtönkörülmények miatt, és ugyanez a helyzet az elmaradt gyerektartások behajtásával is. Némileg sarkítva, ha a most a főgonoszok közé sorolt, magamfajta ügyvéd nem segít a fogvatartottnak az igényérvényesítésben, és a rab vagy egyáltalán nem ad be kártalanítási kérelmet, vagy azt hibásan adja be, és elutasítják, akkor a bűncselekmény sértettje jó eséllyel egy fillért sem fog kapni, míg a megítélt kártalanítás esetében akár az egész pénz őt illetheti, mint történt a legtöbbet hivatkozott Szögi Lajos családjának ügyében.
A rabok jelentős része a kártalanításból a családját segíti, elmaradt lakbért, közműtartozást fizetve ki. Konkrét példa, pár hónapja egy ügyfelem a börtön-kártalanításból tudta az utolsó pillanatban kifizetni a tartozását, megúszva azt, hogy a gyerekekkel együtt kilakoltassák.
Indulatok, gyűlöletkeltés helyett érdemes lenne komoly kriminológiai kutatást folytatni a „börtönbiznisz” társadalmi költségeiről, kárairól és hasznairól. Saját megbízóim körében biztos vagyok benne, hogy a körülmények javítása, valamint a pénzjuttatás csökkenti a visszaesést. Pusztán a „kemény kéz” pedig legalább annyira a fegyőrök bőrére fog menni, mint a fogvatartottakéra. Ha pedig tények helyett csak az indulatok maradnak, és valóban sor kerül a börtön-kártalanítási szabályok drasztikus szigorítására, a kormány pont azt az előnyt fogja elveszíteni, amit a strasbourgiaknál alkalmazott finesszel elért, és ismét tömegesen fogják az EJEB-en magyar rabok ügyeit vizsgálni.”