Dédanyám titkai és a múltunk, amelynek a jelen és a jövő kihívásaira is vannak válaszai

2019. augusztus 12. 20:34

Tényleg abszurd dolog lenne tanulni a múltból?

2019. augusztus 12. 20:34
Szűcs Zoltán Gábor
Szűcs Zoltán Gábor
Mérce

„S ha talán nem reménytelen bíznunk abban, hogy az orvostudomány az antibiotikumok korának vége után is talál majd megoldást az új generációs fertőzésekre és a klímakatasztrófa okozta új egészségügyi kihívásokra, érdemes arra gondolni, hogy a dédszüleink és nagyszüleink korának gyerekei még gyakorlatilag bármibe belehalhattak gyerekként, s gyakran bele is haltak.

Elgondolkodtató az is, hogy bár dédszüleim hajdani lakóhelyeinek kisebb része áll ma már csak, de ez a múlt szintén nem is olyan távoli. A ma sokak által nem ok nélkül kritizált panelek a 60-as évek második felétől tömegek számára kínáltak valóságos civilizációs ugrást és egészségesebb, biztonságosabb lakókörnyezetet. És ez nem 100 éve történt: az utolsó lakótelepeket a 80-as évek legvégén adták csak át. Napjaink mélyülő lakhatási válságának egyik fő pedig tanulsága az, hogy az idő kereke igenis visszafordítható ezen a téren is.

Miért is meséltem el mindezt? Egyrészt, mert ma divat a múltat a Downtown Abbey nosztalgikus fénytörésében szemlélni, másrészt, mert a jövő kihívásait emlegetőkre sokszor sütik rá azt a bélyeget, hogy feleslegesen keltenek hisztériát a világvége várásukkal. Holott a múlt, a mi múltunk, amelynek az iskolai történelemkönyvekben nem túl nagy szerep jut, a velünk élő vagy elfeledett hétköznapi világ története, saját szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világa a nosztalgikus giccsnél sokkal jobban emlékeztet azokra a jóslatokra, amelyek a jelenlegi világ végével fenyegetnek.

És ez a múlt sokkal többet elárul azokról a konkrét kihívásokról is, amelyekkel szembe kell majd néznünk. Csak egy példát hadd mondjak zárásul: néha eszembe jut, hogy, ha létezne ma európai szociáldemokrácia, minden bizonnyal a bevándorlók pártja lenne és nem egy cél és értelem nélkül vergődő, szavazatmaximalizálásra törekvő mérsékelt néppárt. Hiszen a régi munkásság is nagyrészt a vidékről nagyvárosokba, egyik országból a másikba migráló, lehetetlen körülmények között élő, korlátozott vagy semmilyen politikai joggal nem rendelkező emberekből toborzódott, és a munkásmozgalom nekik ígért értelmesebb, emberhez méltóbb életet. Tényleg abszurd dolog lenne tanulni a múltból?”

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2019. augusztus 13. 11:04
A cikk linkje: https://merce.hu/2019/08/10/dedanyam-titkai-es-a-multunk-amelynek-a-jelen-es-a-jovo-kihivasaira-is-vannak-valaszai/ - érdekes, mesélgetős, sztorizós szöveg, érdemes elolvasni.
OberEnnsinnen
2019. augusztus 13. 07:26
"a régi munkásság is nagyrészt a vidékről nagyvárosokba, egyik országból a másikba migráló, emberekből toborzódott, " Igen. És ezek a vidéki "migránsok" közös ismertetőjele volt: mindegyik homlokon b.szta magát a gereblye nyelével. Olyat, hogy kasza, kapa, villa életében nem látott, nemhogy használta volna őket, napi 10-12 órában. Bsszátok meg az MTA TK tudományotokat, te barom arc Szűcs Zoltán Gábor. Szűcs Zoltán Gábor | MTA TK Társadalomtudományi Kutatóközpont Szűcs Zoltán Gábor, te állat...
IV. Fawkes
2019. augusztus 13. 05:24
Szűcs Zoltán Gábor MTA TK PTI Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály Ez az elméleti komcsi a legszebb példa arra, hogy milyen dohos alakok bújnak meg az Akadémián. Ez egy lehegesztett hajókofferban ül, és semmit nem érzékel a világból. Zagyva lázálmokat szövöget valami XIX. századi stílusú forradalmakról meg a dédanyja keservéről, miközben felnyalja az adófizetők által neki nyújtott fizetségét..
IV. Fawkes
2019. augusztus 13. 05:18
Ki volt a te dédanyád? Róza Luxemburg?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!