„A minálunk működő pénzintézetekre ez a nagyvonalúság egyáltalán nem jellemző, Kontinensünkön – a jövedelemarányos pénzforgalmi költségeket figyelembe véve – nálunk a legdrágább a bankolás, még akkor is, ha a kiirthatatlannak tűnő tranzakciós illetékről nagyvonalúan megfeledkezünk. Bár a világon mindenütt megfigyelhető, hogy minél kisebb valakinek a jövedelme, arányaiban annál többet fizet a banki szolgáltatásokért.
A bankjaink évtizedek óta, csökönyösen azt a rossz hagyományt görgetik maguk előtt, hogy ahány átutalás, annyi díjfizetés, szemben más európai országokkal, ahol egy fix díj fejében korlátlan számban küldhetünk pénzt bárhová, bárkinek. (Ha nálunk így lenne, akkor a tranzakciós díjat nem számíthatnák fel minden alkalommal.)