Míg a férfiaknál az apaseb és az anyaseb gyakran agressziót okoz, a nőknél a »nem vagyok elég jó« érzést, a másodrangúság, az áldozati szerep vállalását. Hogyan zajlik e lelki (és szociális) folyamat?
Az anyaseb döntően a szeretet és érzelmek fogadásának, adásának természetes folyamatát zavarja meg vagy teszi képtelenné. Ha nincs valóságos, akkor a fantázia és a látott-hallott, idealizált anyafantomok hatása szabja meg a fiú vagy lány viszonyulását a másik nemhez, de az emberekhez is.
Az anyaseb a férfit esendően kiszolgáltatottá is teheti a kiolthatatlan és kielégületlen szeretetvágy miatt. Minden nőben az elveszettet keresheti, idealizálva, istenítve a »madonnát«, de tehetetlen férfiként vagy erőszakos leigázóként viszonyulva a hús-vér nőhöz. Az anyaseb hatására tehát a férfiaknál az égi és földi szerelem kettéválik: a szentet nem lehet profanizálni, csak detronizálva elutasítani, vagy ösztönerővel lerohanni. Ez az érzelmi hasítás a lenézett, promiszkuis nőkkel való szexualitáshoz, ugyanakkor a „szenttel” való szexuális viselkedési zavarokhoz vezethet.