Adynak köszönhető az, hogy a magyar költészet kimozdult a Petőfi és az Arany géniuszát követő tehetetlenségből.
„Az irodalom nem a szentek művészete.
Ady Endre egy egzaltált, beteg ember volt, gyenge jellem, bohém, szenvedélyes őrült. Életműve egy részét nem józanul írta. Verset még lehet írni részegen, hiszen a vers az érzelem műfaja, de publicisztikát nem, mert ott szükség van a józan értelemre. Szentesi Zöldi László Ady: zseni vagy nem zseni? című írásában (888.hu, 2018. október 29.) utal Ambrus Zoltán visszaemlékezéseire (A legendák és a tények. Találkozás Ady Endrével). Érdemes elolvasni Ambrus írását Adyról és a részegen írt politikai újságcikkről.
Szóval én Ady Endre politikai hőbörgéseit és szánalmas, ostoba, legtöbbször nyálas publicisztikáját nem tudom komolyan venni. De arra élénken emlékszem, hogy amikor édesanyám 14 éves koromban a kezembe nyomta az Ady-összest, hogy most már elérkezett az idő, beleszerettem Ady verseibe és egyúttal a költészetbe, olyannyira, hogy aztán magam is költő lettem.
S bár versei között is akad jócskán középszerű szalagmunka, költészetének csúcsai félelmetesek, és vannak olyan versek, melyekből mintha Isten hangja szólna. Méltán van ott, ahol van: a versei és költészeti paradigmaváltása révén. Ady után már nem lehetett úgy írni, mint előtte, Adynak köszönhető az, hogy a magyar költészet kimozdult a Petőfi és az Arany géniuszát követő tehetetlenségből, majd újabb géniuszoknak nyitott terepet.
És ami a legfontosabb: ne Adyt büntessük, és ne a kortárs nagy írókat! Koncentráljunk inkább annak a bűzös közegnek a felszámolására, amely akkor is, most is túszul ejtette a nagy tehetségeinket.”
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
Zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérte Orbán Viktor futballpolitikáját, mondván, mindaz a példaértékű segítség, amelyet a magyar kormány közismerten a sportnak ad, a következő nemzedék egészségében, szemléletében, inspirációjában, versenyképességében térül meg többszörösen.
De sose feledjük azt a szégyent és csúfságot, hogy a feleségét akarta »csak« zsarolni, hogy maradjanak meg az állásai.
Ha kapsz és elteszel 3,4 milliárdocskát a brüsszeli önsorsrontó idióták és/vagy fekete öves gazemberek pénzéből, akkor te vagy a független.
Csak meg ne sértődjenek, amikor erre felhívjuk a figyelmet a jobboldalon.
Senkinek sem kegyelmeznek.
Egyre többen utasítják el az EU-s menekültelosztási kvótákat.
