Nem szentekből áll az irodalom

Ime egy bizonyíték arra, hogy a gátlástalan jobboldali "értelmiségiek " ,mindent elkövetnek azért, hogy minél nagyobb zavart keltsenek az országban. " Szentesi Zöldi László által jegyzett publicisztikában az alábbi sor szerepel: És akkor Ön, Mácsai Pál, előjött a függöny mögül, és elmondta Petőfi Sándor: Dicsőséges nagyurak című versét, amelyet általában Akasszátok fel a királyokatként emlegetünk (csatoltam, megtekinthető). A két vers persze nem ugyanaz, de a Mácsai Pálra támadó írás tovább megy, és Petőfi költészetét is jellemzi imigyen: Petőfi Sándor eredetileg is rettenetesen buta és ártalmas versét. Szentesi Zöldi szerint egyébként azért „rettenetesen buta és ártalmas” a Dicsőséges nagyurak című vers, mert szerinte azt 1994-ben Mácsai híres szavalásában „halálos fenyegetésként aktualizálta”. Ebből úgy tűnik, hogy Szentesi Zöldi nem olvasta végig a verset, mert abban azután, hogy Petőfi felhív a Dicsőséges nagyurak felkötésére, verse második fele pont arról szól, hogy ezt nem szabad csinálni. Hanem még se!… atyafiak, Megálljunk! Legyünk jobbak, nemesebbek Őnáluk; Isten után legszentebb a Nép neve: Feleljünk meg becsülettel Nékie. Legyünk nagyok, amint illik Mihozzánk, Hogy az isten gyönyörködve Nézzen ránk, S örömében mindenható Kezével Fejeinkre örök áldást Tetézzen. Felejtsük az ezer éves Kínokat, Ha az úr most testvérének Befogad; Ha elveti kevélységét, Címerit, S teljes egyenlőségünk el- Ismeri. Nemes urak, ha akartok Jőjetek, Itt a kezünk, nyujtsátok ki Kezetek. Legyünk szemei mindnyájan Egy láncnak, Szüksége van mindnyájunkr’ aHazának. Tehát Petőfi verse azzal szemben, amit Szentesi Zöldi állít, felsorolja a társadalom problémáit a dicsőséges nagyurakkal szemben, majd arra szólít fel, hogy a népnek ezen túl kell lendülnie, és együtt kell megoldani az ország problémáit a nagyurakkal."

Ja! És O.J.D. maga! Jobban tenné, ha ilyen cikkek helyett irodalmat alkotna. Mert ebből a tevékenységből ugyan meg lehet élni - de szép lassan "senkivé" válik az ember. Szomorú. És nem igaz, hogy nincs más lehetőség!

Ennyi genny - ami itt ömlik! Nemzeti gennyes agyhártyagyulladás. Vagy gennyes nemzeti agyhártyagyulladás. Kb. mint a nemzeti szeméthordás, persze milliós vezetői fizetésekért. Egy költő (képzeljétek!) verseket ír. A versek az érdekesek, a költő meg nem érdekes. Mondok valamit, igazából: sosem. A költők élete persze megítélhető/elítélhető, stb., sokszor lehet érdekes is (Byron). De az életét a költészetétől mindig külön kell választani. Mondjuk valaki buzi, zsidó, iszákos, tolvaj matematikus - de matematikusnak nagyon jó, ha a matematika fejlődéséhez hozzájárult - akkor, bizony, ahhoz hozzájárult. Figyelem már régóta; hogy a "senkik" milyen mérgesen tudnak ugatni - a "valakikre".

Az biztos, hogy Ady zseni volt, ami a költészet eszköztárának használatát, alkalmazását illeti. De azért ebből a szempontból se szabad őt ennyire túlértékelni. Ha úgy vesszük, akkor ez szinte mindenkire alkalmazható, aki az irodalom bármelyik területén ennyire mestere volt a szakmájának. A művészetek területén - beleértve az irodalmat is meg a képzőművészetet is - bizonyos szakmai, technikai színvonal elérését követően - a meghatározó külső közeg, kiadók, kritikusok, műkereskedők stb. szubjektív ízlése vagy valamilyen érdeke határozza meg, kit miként fogadjon el a szélesebb "közönség". Sőt ez a mechanizmus sokszor még humán tudományok területén is tettenérhető. Ennek a mechanizmusnak a sajátja, hogy olykor akár nemzedékeken keresztül hat, míg azután elő nem kerül egy szabóinas, hogy kimondja: "a király meztelen".