A gazdasági növekedés nem cél, hanem eszköz

„Melyek a magyar gazdaságstratégia hosszú távú célkitűzései?

Ahogy a miniszterelnök a megválasztása után rögtön elmondta, és azóta meg is erősítette, Magyarországnak 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé kell kerülnie, ahol a legjobb lakni, élni és dolgozni. Ez egy nagyon fontos különbség a korábbi időszakokhoz képest, ugyanis ha eddig gazdaságstratégiáról volt szó, mindig számokról beszéltünk: mekkora legyen a növekedés, hogyan változzanak a bérek. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a statisztikai mutatók javítása nem minden, a gazdasági növekedés nem cél, hanem eszköz, az elért eredményeket át kell forgatni az életminőség fejlesztésébe. Arra törekszünk, hogy a közösen megtermelt hasznot úgy fialtassuk, hogy az ország és a magyar családok számára kézzelfogható előnyöket jelentsen. Például a magyar gazdaságpolitika 2011 óta évi félmillió forintot csoportosít át minden munkát és gyermeket vállaló családhoz a multiktól.

Mi tesz igazán élhetővé, otthonná egy országot?

Dolgozni már önmagában jó. Ma hétszázhatvanezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. A korábbi kormányok hibás gazdasági döntései miatt egész társadalmi rétegek szorultak ki a munka világából, miközben a munka tartást ad, a komplex munka és az ahhoz párosuló felkészültség pedig közelebb visz a Csíkszentmihályi Mihály által csak flow-nak nevezett boldogság-érzéshez. Olyan országot építünk, ahol tanulni is jó. Az életminőség szempontjából fontos a munkahelyek stabilitása is, amihez pedig képezni kell magunkat, hogy egyre komplexebb feladatokat tudjunk ellátni. Csak így tudjuk fenntartani a bérek elmúlt időszakban tapasztalt növekedését és stabilitását. Éppen ezért értékelődik fel a felnőttképzés minősége és a tanulás örömére való ráérzés. Ezért fektetünk a társadalmi felzárkózásba, a szakképző intézmények felújításába, magasabb tanári fizetésekbe. Sokan sokféleképpen próbálták már megragadni, hogy mitől jó lakni, élni és dolgozni valahol. George Steiner szerint az életminőséget a tudással mérhető emberi tőke minősége, az épített környezetünk minősége, a természeti környezet minősége, és a mindennapos társadalmi érintkezés szabályainak kiszámíthatóságában megragadható társadalmi tőke minősége határozza meg. Márpedig, ha belegondolunk mindezek tekintetében egyre jobban állunk Európában. Infrastruktúra-fejlesztésre húszezer milliárd forintot fordítunk 2017 és 2023 között, ebből tizenötezer milliárd forint az állami megrendelés. Természeti környezetünk a világban már ma is a felső öt százalékba tartozik. A keresztény gyökerű kultúra pedig olyan stabil évezredes alap, aminek értékét csak akkor vesszük észre, amikor a társadalmi együttélés kiszámítható szabályai megrendülnek tőlünk nyugatabbra.”