„És még sincs eredmény, sőt a hazai foci rosszabb állapotban van, mint valaha. Tavaly történelmi vereséget szenvedtünk Andorrától, aztán kikaptunk a világverő Luxemburgtól is (ez hovatovább papírforma), majd ezen a nyomvonalon haladva az új, belga(!) – ezen a téren talán mégis meg kellett volna állítani Brüsszelt – kapitány vezetésével döbbenetesen lehangoló produkciókkal állt elő a válogatott. Igazi kuriózum, hogy nyilatkozataik szerint maguk a játékosok sem tudták kibogozni: mit akar játszatni velük a kapitány. Aki a nálunk dívó süketeléssel elegy porhintésbe gyorsan beletanult, és képes volt előrelépésről hablatyolni.
De nem jobb a helyzet az utánpótlás-nevelés területén sem, ami pedig a futball megújításának alapja volna. Kétségkívül működnek az akadémiák, hatékonyságukról azonban kiábrándító véleményt alkotott a Double Pass audit cég. Mondván: »ezzel az akadémiai képzéssel csak évekre konzerváljuk a sikertelenséget«. Persze ők szintén belgák, nyilván Soros vezette a tollukat. Csak hát valamirevaló, nemzetközileg számottevő futballista ezekről az akadémiákról nem került ki, a legtöbb csapat amúgy is nyűgnek tekinti a fiatalokat. Az akadémiák etalonjának számító Felcsútban nemhogy akadémista alig szerepelt, de sokszor még magyar focista sem. Volt, hogy 10 légióssal álltak ki. (Akik ugye elveszik a magyar emberek munkáját.) A klubok kényelmesen elvannak ebben a nemzetközileg értékelhetetlen, honi háztömbbajnokságban, amelyben az az érdeke edzőnek, menedzsernek, játékosnak, hogy a temérdek ingyen pénzből minél többet belapátolhasson teljesítmény nélkül.
Nincs ezen miért csodálkozni, hiszen a korrupción, alibizésen alapuló honi futball a rendszer kitüntetett részeként egyszerre teremtménye és szimbolikus reprezentációja a NER működésének.”