„Noha az egészségügyi ellátás legfontosabb láncszeme az orvos, egy hosszú távon tervező kormányzatnak számolnia kell azzal, hogy elégedetlen ápolókkal, kevésbé érdekelt pénzügyi vezetőkkel nem lehet érdemi változást elérni. E rendszer korszerűsítése különben is sokkal nagyobb kihívás, mint amilyennek látszik, érdekek és érdekeltségek különös szövedékét kellene egyszer s mindenkorra felszámolni, például az állami és a magán egészségügyi intézmények közötti, esetenként perverz összefonódást. Aki tehát valóban komolyan gondolja az ágazat megreformálását, annak jó sebészként, könyörtelenül ki kell még metszenie néhány daganatot. Hiszen egyértelmű: a bérek emelése szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy az egészségügyi járulékot fizetők elégedettebbek legyenek, emberségesebb egészségügyi ellátásban részesüljenek.
Valójában ez a nagy kihívás, mert a betegeket nem az egészségügyi személyzet fizetése érdekli, hanem az, hogy amennyiben gyógyításra szorulnak, akkor társadalmi pozíciótól, képesítéstől, származástól és nemtől függetlenül méltányos, tisztességes és szakmailag megalapozott ellátásban részesüljenek.”