Az uniós jelentések célja a nyomásgyakorlás és az ellenségkép-teremtés

„Az Európai Parlament költségvetés-ellenőrző bizottsága 13:2-es arányban elfogadta a magyarországi korrupcióhelyzetről szóló véleménytervezetét, amely csak egy lépcsőfokot jelent egy hosszú, Magyarországgal szembeni jogi procedúrában. A jelentés minősége azonban leleplezi az eljárás valódi, politikai természetét. Egyrészt érezhetően elkezdődött az európai parlamenti választási kampány, amelyben a fő törésvonalat a brüsszeli politikához való viszony fogja meghatározni, és ebben Magyarország ellenségképként szolgál majd a brüsszeli politika pártolóinak. Másrészt pedig várhatóan fokozódni fog a politikai nyomásgyakorlás a magyar kormányra a migrációs politika kapcsán.

Ezt a héten elfogadott szakbizottsági véleményt is csatolni fogják az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának, Magyarországról szóló jelentéséhez (Sargentini-jelentés). Ez utóbbinak európai parlamenti elfogadása esetén, a jogállamiság elvének megsértésére hivatkozva kezdeményezhetik ősszel a 7-es cikk szerinti eljárást, amely szintén egy hosszabb, többlépcsős folyamatot jelentene.

Az évet átívelő vitára lehet tehát számítani, amely ugyan jogi procedurális keretek között fog zajlani, de egyértelműen politikai motívumok vezérlik. A költségvetés-ellenőrző bizottság fentebb említett véleménytervezete jól rámutat arra, hogy a szakbizottsági vélemények lényegi célja politikai nyomás gyakorlása a magyar kormányra.

A hetekkel ezelőtt már megvitatott szakbizottsági véleményt az eredeti előterjesztéshez képest további 38 módosítással dúsították fel, egészítették ki vagy alakították át. Ezekkel együtt, a Sargentini-jelentéshez – vagy az évekkel ezelőtti Tavares-jelentéshez – hasonlóan, több olyan állítást tartalmaz, amelyek elfogultak, pontatlanok vagy egyszerű általánosítások. Három nagyobb csoportba sorolhatók ezek a félrevezető kritikák: szelektív információ, tájékozatlanság és objektív tényalap nélküli kritika.

(...)

Mivel a hetes cikk szerinti eljárás alapjának szánt érvelés nem ad reális alapot a legerősebb szankció életbe léptetésére, joggal feltételezhető, hogy a szakbizottságok akciójának valódi szerepe kettős: egyfelől politikai nyomásgyakorlás a migrációval kapcsolatos vitában, másfelől pedig ellenségkép-teremtés a jövő évben esedékes európai parlamenti választás kampányában.”