Az élet játéka

„Láttam már elég farkast báránybőrben. Görögország egy aprócska üdülőszigetén van egy pici szálloda, amelynek vezetője, állítása szerint, a migrációs válság kezdete óta több mint száz ilyen embermentő-jogvédő szervezet képviselőjével találkozott személyesen.

Voltak olyanok is, akik a megérkező ismeretlenekkel lefotózkodtak, felrakták a Facebookra a felvételt, hozzátették a számlaszámukat, majd elmentek. Mások konkrétan az embercsempészekkel együttműködve játszották el a bárányt, tudták, mikor jönnek a migránsok, hol kötnek ki, hogy a legjobb fotót elkészíthessék.

Minden ilyen válság idején megjelennek a szerencsevadászok, háttérbe szorítva a valóban segíteni akaró csoportokat. Ők azonban soha nem fognak reflektorfénybe kerülni, mert nincs idejük arra, hogy politizáljanak és harácsoljanak.

Az ENSZ javaslata azt szorgalmazza, hogy ezek a farkasok őrizzék a nyájat, mert lám, a báránybőr megtette a hatását. Persze hogy megteszi, hiszen az ügyes farkasok ügyesen viselik a nem rájuk teremtett gúnyát, csak azok buknak le, akik nem dolgoznak eleget a fizimiskájukon, s kilóg a szőrös mancsuk.”