„A pap, aki bevitte a politika mocsarába a híveket… Nyíltan a Fidesz mellett kampányolt a hódmezővásárhelyi plébános… Pár napja efféle címekkel kezdett megkésett petárdázásba a balliberális sajtó. Már csak azért is érdemes a közelmúlt történelmét ismerni, mert az egyházüldöző kommunista uralom szellemi örökösei kicsiben ugyan, de hasonló hangulatú hajszákkal próbálkoznak a papok ellen. Ezt látjuk most a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kampányának eldurvulásakor. (...)
A hódmezővásárhelyi esperes-plébános elleni sajtó- és médiaágálások fő iránya: po-li-ti-zál a pap. Függetlenül attól, hogy a templomban alapvetően mi az evangélium reménységében megtisztulni és megerősödni szeretünk, föltehetjük a kérdést: még a templom falai között sem szabad szólni az egyház, vagyis a hívő emberek érdekéről? Láttuk Gyurcsány idején, hogyan gáncsolta az MSZP–SZDSZ-kormány az egyházi iskolák és kórházak újjáéledésének folyamatát. Ne volna jó hír és megfontolandó a szavazásos döntés szempontjából, hogy Hódmezővásárhelyen és az országban évek óta végre újraépül mindaz, amit éppen a Rákosi- meg a Kádár-rendszerben romboltak le? Hitélet, iskolák, különféle egyéb szolgálatok, amelyeket az egyházak bizonyítottan magas színvonalon, a szeretet pótolhatatlan hozzáadott értékével tudnak végezni?
Politizál néha a pap, és ez undorító? Tényleg? És amikor Beer Miklós katolikus püspök, Fabiny Tamás evangélikus püspök hozzászólhat kormánykritikusan a migránsokkal kapcsolatos közbeszédhez, az rendben van? Ha pedig egy »klerikális« nem a mi nótánkat fújja, akkor lekeverjük?”